Rekonstruálták a régió legnagyobb földrengéseit abból a korból, amikor még nem történtek műszeres mérések.
Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket vizsgálta, pontosítva azok epicentrumát (kipattanási helyét) és becsült erősségét, egybevetve őket a 20. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes földrengések által a feljegyzések helyén okozott károkat, és azokat a helyszínek földrajzi pozíciójával együtt elemezve becsülték meg a legnagyobb földrengések paramétereit.
A történeti földrengések közül a legerősebbnek az 1443-as zólyomlipcsei (Besztercebánya közelében) bizonyult.
A rengést Bécsben, Krakkóban, Brünnben, sőt Sziléziában is érezték, a mai Magyarország területén azonban – feltehetően a török hódítás miatt – nem maradt levéltári forrás. A 6,7-es erősségűre becsült magnitudó mindazonáltal így is jóval elmarad az idei nagy törökországi rengés mögött, a felszabaduló energia annak harminc-harmincötöd része lehetett.
Ezt megközelítően nagy volt az 1763-as komáromi és az 1834-es, Debrecenben is pusztítást okozó érmelléki földrengés. Ezek mindegyike körülbelül a 2020 decemberi, Magyarország egy részén is jó érezhető horvátországi petrinjai rengés erősségét produkálta. A mai Magyarország területén már műszerrel is mért rengések közül az 5,5-ös magnitudót kissé meghaladhatta az 1911-es kecskeméti és az 1956-os dunaharaszti rengés.
Mint írták, a történeti földrengések erősségének minél pontosabb megbecslése és ismert geológiai törésvonalakhoz kapcsolásuk a földrengésbiztonsági térképezés alapja, és fontos információ a kritikus infrastruktúra és a nagy létesítmények tervezése során.
A munka első szerzője Varga Péter geofizikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének nyugdíjas kutatóprofesszora. Szerzőtársai voltak Győri Erzsébet, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezetője, Fodor Csilla, a földtudományi doktori iskola hallgatója, és Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője.
(Forrás: MTI. A kép illusztráció, fotó: Getty Images.)
Ez is érdekelhet:
Előtte-utána műholdfelvételeken a törökországi földrengés pusztítása
A katasztrófa sújtotta városok a földrengés előtt és után.
