A mikroműanyagok hatására kockázatvállalóbbá válnak az ászkarákok.
A Hun-Ren-ELTE-MTM Integratív Ökológiai Kutatócsoport kutatói egy új, viselkedésökológiai és ökotoxikológiai szempontokat ötvöző vizsgálatban azt találták, hogy a mikroműanyagok hosszabb távú jelenléte hatással van a talajban élő ászkarákok viselkedésére, ami súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve.
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, a mélytengerektől a talajon át a légkörig – a Balatonban is van kb. 40 milliárd darab. A szennyező anyagok negatív hatásairól egyre több tudományos adat áll rendelkezésre, de a viselkedésre gyakorolt hatásuk kevésbé kutatott. Az Environmental Pollution című folyóiratban megjelent kutatás szerzői, Horváth Gergely, Herczeg Dávid és Herczeg Gábor egy kevéssé ismert fajt, a közönséges gömbászkát (Armadillidium vulgare) vizsgálták.
40 milliárd mikroműanyag-szemcse van a Balatonban
Ez arányaiban nagyon jó szám a Bodroghoz képest.
„A közönséges gömbászkák fontos szerepet játszanak a talajban az elhalt növényi anyagok lebontása révén. Ezek az apró állatok veszély esetén összegömbölyödnek. Az összegömbölyödött, mozdulatlan ászkák lágy hasi részéhez a kisebb ragadozók nem férnek hozzá, a nagyobbak pedig könnyen szem elől téveszthetik őket ebben az állapotban” – idézték a közleményben Horváth Gergelyt.
Ennél nincs feljebb: már a felhőkben is kimutattak mikroműanyagot
Ez azért is rémisztő, mert így a világ bármilyen félreeső részére eljuthat a mikroműanyag.
A kutatók korábban már kimutatták, hogy egyedi különbségek vannak az összegömbölyödés időtartamában: a hamarabb kigömbölyödő ászkák kockázatvállalóbbnak számítanak. Most viszont azt tapasztalták, hogy azok az ászkarákok, amelyek táplálékukkal együtt mikroműanyagokat (ebben az esetben apró polisztirolgolyókat) is fogyasztottak, gyorsabban feladták a gömbszerű, védekező pózt. Vagyis kevésbé óvatosak, mint azok a társaik, akik nem találkoztak mikroműanyaggal. Emellett az is kiderült, hogy ezeknél az egyedeknél kisebb volt a viselkedési eltérések egyéni változatossága, ami arra utal, hogy a mikroműanyag nemcsak az átlagos viselkedésre, hanem annak rugalmasságára is hatással van.
„Ez jelzi, hogy az egyedi viselkedési stratégiák fő komponensei, az átlagos viselkedés és a viselkedési változatosság a mikroműanyag hatására összekapcsolódhatnak, a független evolúciójuk nehézségekbe ütközhet”
– fogalmazott Herczeg Gábor, a kutatócsoport vezetője.
Az ászkák vonatkozásában egyelőre úgy tűnik, a mikroműanyagok általi szennyezés negatívan befolyásolja a ragadozók elleni védekezésüket, ami populációjuk csökkenését is okozhatja. A munka folytatódik, a kutatók további vizsgálatokkal szeretnék feltérképezni a mikroműanyagok viselkedésformáló hatásait.
(Forrás: MTI, illusztráció: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Röhejes megoldással tisztíthatod meg a csapvizet a mikroműanyagoktól
Ennél egyszerűbb dolgunk már csak akkor lenne, ha az ivóvíztisztító telepek a mikroműanyagokat is képesek lennének kiszűrni a vízből.
Árnyék, rövid zuhany, komposzt – Ezt teheted nyáron a globális éghajlati válság mérsékléséért
Július 15-e a globális éghajlati válság áldozatainak európai emléknapja.
Jövőkép: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok Magyarországon
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
