Fagyűrűmintákból olvasták ki a műszeres mérések előtti idők adatait.
A világhírű Yellowstone Nemzeti Parkban és környékén lévő élő, valamint elhalt sziklás-hegységi szürke lucokból vett mintákat elemezve tanulmányozták a térség maximális nyári hőmérsékleteit a műszeres méréseket jócskán megelőző időkig visszatekintve.
Az Idahói Egyetem dendrokronológusa (dendrokronológia: az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút dátumozást biztosítani egy év pontossággal), Karen Heeter által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy a 20. és a 21. század, különösen az elmúlt húsz év volt a legmelegebb időszak a park területén az elmúlt 1250 évben. A Yellowstone-vidékre vonatkozó hőmérsékleti adatok eddig csupán 1905-ig visszamenőleg voltak elérhetőek.
A fagyűrűmintákból kiolvasott éghajlati adatok egyezést mutattak az elmúlt száz év műszeres méréseivel. A kutatóknak több ismert melegedési periódust, köztük a 950 és 1250 közötti úgynevezett középkori éghajlati eltérést, valamint számos, 1500 előtt bekövetkezett, több évtizedes lehűlési időszakot is sikerült azonosítaniuk a fagyűrűk révén.
„Ha sikerül találni a mostanihoz hasonló melegedési időszakokat a történelemben, az rendkívül értékes információ – mondta Heeter. – Az adatok azt mutatják, hogy az 1080-as éveket szélsőséges forróság kísérte, és a 16, században is volt egy nagyjából százharminc évig tartó meleg időszak".
A régmúlt meleg időszakait több évtizedes hőmérsékleti változékonyság jellemezte, ami jelentősen eltért az elmúlt húsz évben tapasztalt hosszan tartó, intenzív melegedési trendektől.
A jelenlegi, példátlan melegedés súlyosbíthatja az aszályokat, a bozóttüzeket és egyéb ökológiai stresszfaktorokat a Nagy Yellowstone Ökoszisztéma területén.
Heeterék más kutatók számára is hozzáférhetővé tették friss adataikat, amelyek felkerültek a Nemzetközi Fagyűrűadatbankba.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)