A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói.
Azt, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A Szegedi Tudományegyetem kutatásának egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt, ami nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is.
A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a „kicsit melegtől” a „forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható.
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede
urópának a következő évtizedekben a 3°C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.
Gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20–30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50–60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írta közleményében az SZTE.
A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő-képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak.
Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is:
kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben.
A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát.
(Forrás: SZTE. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet:
Az iráni háború váratlan következménye: Kína erősíti a zöldstratégiáját
Az új ötéves tervben még sincsenek konkrét kibocsátáscsökkentési vállalások.
Olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a Föld évmilliók óta nem tapasztalt
A klímaváltozás miatt kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Veszélyben Dubrovnik óvárosa, minimum fél méterrel fog emelkedni a tengerszint a század végéig
A pesszimista számítás több mint egy méter.
