Nem lehet valaki minden helyzetben sikeres. Esni és bukni az élet része, a földön maradni viszont egy döntés. Ha elhiszed magadról, hogy bármilyen helyzeten felül tudsz kerekedni, nincs megállás, nincs lehetetlen. Krisán Lászlóval, a hazai kkv-hétköznapokat talán mindenkinél jobban ismerő KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az elmúlt húsz év magyar valóságáról, az Üvegtigristől az igazi sikertörténetekig.
Krisán László azon szerencsések közé tartozik, akik a magyarországi vállalkozói élet elmúlt ötven évének talán legkiemelkedőbb szereplőjétől, Demján Sándortól kaptak útravalót, feladatot és lehetőséget. Demján mentorálása alatt a dél-kelet-ázsiai tapasztalatokból a kilencvenes évek végén hazatérő üzletember, más egyedi projektek mellett, egy innovatív és komoly feladatot is kapott mentorától, amivel az ezredforduló elején létrejött KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójaként részese lehetett az elmúlt húsz év kisvállalkozói fejlődésnek, közelről láthatott trendeket, üzleteket, sikertörténeteket.
2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök Demján Sándorral és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége javaslatára útjára bocsátott egy olyan kisvállalkozói finanszírozási programot, amely valós segítséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). A programban partner volt Parragh László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A két szervezet együttműködése során nemcsak a KAVOSZ Zrt. jött létre, de egy olyan sikertörténet is született, amelyen keresztül a Széchenyi Kártya Program mára a kkv-hitelezés jelképe lett.
Krisán Lászlóval beszélgettünk a jövő nagy lehetőségeiről, izgalmas változásairól és arról, mennyire vonzó ma egy fiatalnak a vállalkozói életforma.
– Hogy jutottunk el oda húsz-harminc év alatt, hogy vállalkozni nem ciki? Milyen problémákkal küzdöttek a vállalkozások leginkább húsz évvel ezelőtt, hogyan néztek ki egy kkv hétköznapjai?
– Olyan ez, mint egy vállalati vagy termékéletciklus. A kilencvenes években indult ez az egész vállalkozósdi nálunk, de piaci nyomásra. És mint tudjuk, minden kezdet nehéz, főleg akkor, ha egy kényszermegoldásban vagyunk...
Az alapvető kihívás az volt, hogyan lehet valaki egyik napról a másikra beosztottból vállalkozó.
Egy függő viszonyból független helyzet kerekedett, mindez tapasztalat és tudás nélkül: senki nem tudta korábban, mi is az a vállalkozás, hogyan kell csinálni, és mit jelent. Hogyan kell piacot szerezni, céget és folyamatokat szervezni, hogyan kell a vevőkkel bánni.
A hétköznapokat jól írta le az Üvegtigris című remek magyar film főszereplőjének, Lalinak a bukdácsolása, tele szerencsétlen helyzetekkel, rossz döntésekkel, svindlikkel és természetesen a teljes pénzhiánnyal, hogy az üzleti terv hiányáról ne is beszéljünk...
Évről évre feljebb haladunk ezen az életcikluspályán, egyre több tapasztalattal találkoztunk, és idő közben megértettük, hogy mit is jelent vállalkozni. Egyre inkább közeledünk egy fejlett vállalkozási modell felé, ugyanakkor még számos kihívás áll előttünk.
Az elmúlt harminc évben időközben megnyíltak a piacok nemzetközi téren is, onnan is tudtunk tanulni, megérteni a lehetőségeket.
– Hogy tudott bekapcsolódni a KAVOSZ a szektor hétköznapjaiba, mi az, amit a szervezet tanult meg a kkv-k-tól az elmúlt húsz évben?
– A KAVOSZ Zrt. egy olyan sokszereplős konstrukciót koordinál és irányít, amely a hazai kkv-szektor hitelhez jutását segíti elő a kereskedelmi bankok forrásaira építve, az állam kamattámogatásán keresztül, a garantőrintézmények kezességvállalásával. A Program hiteltermékei az őket legjobban ismerő MKIK és VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – a szerk.) hálózatán keresztül jutnak el a vállalkozások felé.
A program eleinte a vállalkozások likviditását segítette, mára konstrukcióival hozzájárul a beruházások, fejlesztések ösztönzéséhez, az uniós források hatékony felhasználásához és az agrárium finanszírozásához is.
A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel maximális hitelösszege kezdetben 1 millió forint volt. A hitelkeret az elmúlt húsz évben többször emelkedett, 2017-re már 100 millió forint volt, mindig a vállalkozók igényeihez igazodva. A koronavírus-válság idején, 2020-tól azonban olyan emelkedett mértékű vállalkozói igény merült fel, aminek következtében egyes konstrukcióinkban már akár 1 milliárd forint is igényelhető.
Az eredmények önmagukért beszélnek, de a számok mögött egy olyan példaértékű összefogás van, amelynek értéke számokban aligha fejezhető ki.
Minket a piac hívott életre. Ezt igazolja még az is, hogy az egyik legnagyobb üzletember, Demján Sándor álmodta meg szervezetünk alapját, aki felismerte a piaci rést. Üzletemberként kiválóan értette a közgazdaság alaptéziseit, és még ennél is jobban értette a tiszta piaci mechanizmus működését. Rájött arra, hogy vannak olyan szituációk, amikor a vállalkozásoknak kevés a tisztán piaci forrásszerzés, kell mögé egy biztos szereplő, az állam.
A KAVOSZ az elmúlt két évtizedben megértette a vállalkozások működési mechanizmusát, a sajátos hazai vállalkozástant.
- Megtanultunk értően figyelni a vállalkozások jelzéseire.
- Megtanultunk gyorsan reagálni az igényekre.
- Megtanultunk jól kommunikálni a gazdaságpolitika és a piac között. Ki mit akar, és azt megfeleltetni a másikra.
- Megtanultunk irányt mutatni, előrevetíteni a jövő trendjeit, és ennek lenyomataként piaci termékeket létrehozni.
– Mennyire ügyeskedő balkáni és mennyire európai már 2022-ben az üzleti gondolkodás Magyarországon? A mai vállalkozó okosan veszi-e már fel a hitelt?
A magyarok egy része rendkívül leleményes, találékony, sok ötletet piacra dobni képes, kreatív vállalkozók.
Elvitathatatlan az irány, ahova tartunk, de helyenként még mindig elég sajátos felfogásban történnek a dolgok, a tudatosság és a kitartás sok szereplőnél hiánycikk. A cél pedig már nem is az lenne, hogy európai, hanem sokkal inkább globális szereplők lehessünk, nyertesekké kell válnunk, meg kell hódítanunk a világot, ehhez viszont nagyon fontos lenne, ha a pénzügyi kultúránkat sikerülne fejleszteni – ez a tudás a nehéz időkben is felvértezné a vállalkozókat.
A kkv-szektor hitelállománya jelentősen emelkedett, éves szinten 16,8 százalékos növekedést mutatott. Egyre inkább láthatjuk a beruházási hitelezés élénkülését, ami a versenyképességet növelő beruházások finanszírozását szolgálja. Ezek kellenek ahhoz, hogy a gazdaság valamennyi ágazatának teljesítménye javuljon.
A válságban viszont mindig a túlélés a cél: a vállalkozások elsősorban az életben maradásukat segítő, gyorsan elérhető hiteleket vették igénybe a járvány idején.
A járvány enyhülésével és a korlátozások feloldásával párhuzamosan egyre több vállalkozás előtt nyílik meg a lehetőség arra, hogy a mindennapi működés feltételeinek biztosításán túl hosszabb távon is elgondolkodjon versenyképessége javításán, tevékenysége modernizálásán és bővítésén.
– Az indulás éveihez képest összehasonlítva a jelennel, hogy néz ki a program ismertsége, népszerűsége, hányan tudnak élni a kínált lehetőségekkel?
– Mondhatjuk, hogy a program sokszorosan jobban teljesít, de bizonyos vagyok benne, hogy ez nagyban köszönhető a bankok és vállalkozások egymáshoz való megváltozott hozzáállásának, és természetesen a sok éves tapasztalatnak is, minden résztvevőt beleértve.
2003-ban még 3593 hitelkérelem érkezett be, ennek 44,6%-át, vagyis 1594 kérelmet tudtunk sikeresen elbírálni, a kihelyezett összeg 1,53 milliárd forint volt. 2021-ben ehhez képest már a kérelmek 79,6%-át sikerrel bíráltuk el, ami 44 801 esetben jelentett kihelyezést, 1074 milliárd forint értékben.
Megvalósulási ráta számunkra, darabszám tekintetében kiemelendő, hiszen egy ügylethez tartozó adminisztráción alig változtat, hogy kisebb vagy nagyobb összegről van szó. Arról nem is beszélve, hogy az igénylések emelkedett darabszáma a vállalkozói réteg nagyságát és hitelhajlandóságát is példázza. 2003-ban 3593 befogadásunk volt, míg 2021-ben ez csaknem a 16-szorosára nőtt.
– Melyek voltak az elmúlt harminc év leghangosabb sikertörténetei?
– 2020-ban a válság kirobbanásakor a Széchenyi Kártya Program keretein belül elérhető keretösszeg mindössze 100 millió forint volt. Persze egy laikusnak vagy akár egy egyszemélyes megélhetési vállalkozást működtető egyénnek már ez is sok pénz, de valljuk be, egy közepes vállalkozásnak, már nagyon kevés.
Mára sok tucat olyan vállalkozásunk van, aki a legmagasabb hitelösszeget igényelte meg a beruházási hitelünkön belül, ami egymilliárd forint. Hihetetlen kimondani is!
Ezenfelül több olyan ügyfelünk van, akinek több konstrukció kombinálásával már egymilliárd forint feletti összeggel tudunk segíteni céljai megvalósításában, azaz vállalkozása fejlesztésében, vagy éppen üzletmenete biztosításában.
Konkrét sikertörténeteinket mindenki megtekintheti a honlapunkon és Youtube-csatornánkon, ahol sok kis interjú van a vállalkozókkal, akik magukat és üzletüket megmutatva mesélnek arról, hogyan és miben segített nekik a Széchenyi Kártya Program valamely terméke.
A cikk elkészítésében partnerünk volt a Széchenyi Kártya Program.
(Fotó: Mudra László, Portfólió)