A pingvineket tanulmányozó kutatók kissé bódult állapotba is kerültek.
Egy dán kutatásból kiderült, hogy az antarktiszi királypingvinek nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket, ürülékéből ugyanis dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve, amelynek „sűrűsége akár százszorosan is felülmúlhatja egy átlagosan trágyázott dán szántóföldön mért értékeket” – közölte Bo Elberling, a Koppenhágai Egyetem professzora, a tanulmány vezetője.
Az orvosi dinitrogén-oxidot ugyanakkor érzéstelenítő és fájdalomcsillapító gázként alkalmazzák.
A dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget közötti Déli-Georgia sziget királypingvin-kolóniáit tanulmányozó kutatók kissé bódult állapotba is kerültek, amikor hosszú időt töltöttek a pingvinek ürülékének közelében:
„Miután az ember órákon át szagolja a pingvinek végtermékét, teljesen kábult lesz. Elkezdi rosszul érezni magát, majd fejfájás tör rá.”
A szakemberek szerint a dinitrogén-oxid 300-szor szennyezőbb hatású, mint a szén-dioxid.
A pingvinek táplálékául szolgáló krilleknek és halaknak nagyon magas a nitrogéntartalma. A madarak ürülékéből felszabaduló nitrogén a talajba kerül, ahol a talajbaktériumok dinitrogén-oxiddá – a globális felmelegedést növelő üvegházhatású gázzá – alakítják.
Elberling szerint noha a dinitrogén-oxid-kibocsátás ebben az esetben nem számottevő a bolygó egészét nézve, az eredmények új információkkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a pingvinkolóniák milyen hatással vannak a környezetükre, ami azért érdekes, mert egyre több és több van belőlük.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)
