Több zöldfelület kellene, akkor jobb lenne az életünk.

A fővárosi „hőszigethatás” megfigyelései, mérései szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei.

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett, kedden megjelent cikkben Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus kiemelte:

a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hőszigethatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat.

Azt írták: a hőszigethatásnak éves és napi menete van, de a június–júliusi csúcsidőszakban délután akár tízfokos hőmérsékletkülönbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között. Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten.

Ha a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb. Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így

a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.

Ezzel ellentétben a természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzáselnyelés miatt és a párologtatás révén jóval alacsonyabb hőmérsékletű a nappali időszakban (általában 30 Celsius-fok alatti) – írták.

Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés világosan megmutatja, hogy a globális felmelegedés erősödésével a szélsőséges időjárási események, így a hőhullámos és száraz időszakok is gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, a nagyvárosok pedig nemcsak okozói, de jelentős elszenvedői is a hatásoknak.

„A műholdas mérések nemcsak a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra” – jegyezték meg. A meteorológusok szerint

minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükség a városokban, a csapadékot „kék-zöld infrastrukturális elemekkel” kell helyben tartani, át kell gondolni az építő- és burkolóanyagok anyagát és színét, a városi közlekedést.

„Világszerte egyre több jó gyakorlat mutatja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni városainkat, növelve ezzel azok klímaalkalmazkodási képességét, és egyben csökkentve kibocsátásainkat” – fogalmazott cikkében Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Másfélfok, MTI)

És ezt olvastad már?
A Déli-sarkon öt nap alatt egyszer sem kel fel vagy megy le a nap