Ipari szennyezést igazoltak a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) és a Greenpeace Magyarország mérései a debreceni SEMCORP-akkumulátorfólia-gyár melletti vízfolyásban – közölte a Greenpeace környezetvédelmi szervezet a honlapján.
A Greenpeace közleménye szerint 2026. március 3-án nagy erőkkel vonult ki a tűzoltóság a debreceni SEMCORP akkumulátorfólia-gyárhoz, miután az oltórendszer beindulása után a gyárból riasztották őket. A Greenpeace szerint a helyszínen készült videófelvételeken az látszik, hogy a gyárból több ponton is füst szivárgott.
Papp László, Debrecen polgármestere a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelemi Igazgatóságra hivatkozva közleményben cáfolta, hogy tűzeset történt volna a gyárban, illetve azt is állította, hogy veszélyes- vagy vegyianyag nem került ki a környezetbe. A MIAKÖ és Greenpeace vízmintákat vett a gyár melletti csatornából, amely minták eredménye cáfolja a polgármester állítását a vegyi anyagokkal kapcsolatban.
A MIAKÖ és a Greenpeace ezt követően vett vízmintákat a gyár melletti csatornából – az eredmények a Greenpeace állítása szerint cáfolják a polgármester állítását a vegyi anyagokkal kapcsolatban.
A közlemény szerint a civilek az első mintát a gyárban történt baleset után egy nappal, a másodikat egy héttel később, ugyanazon a helyen vették. „A gyár melletti vízfolyás a Kondorosba, majd a Keleti Főcsatornán keresztül a Tiszába jut. A mintavételt környezetvédelmi vegyésztechnikus végezte, a laborvizsgálatot a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. laboratóriuma készítette” – olvasható a Greenpeace oldalán, majd a közleményben kitérnek arra is, hogy az eredmények több figyelemre méltó anyagot mutattak ki a vízmintákban:
- klórozott oldószereket, így feltehetően emberi rákkeltőként besorolt kloroformot és ugyanilyen kategóriába besorolt diklórmetánt,
- szénhidrogéneket (olajeredetű anyagokat),
- acetont (szerves oldószert),
- valamint fémeket – köztük alumíniumot – vízi élőlényekre toxikus mennyiségben.
Technológiai ujjlemonyat
A közleményben a következőképp fogalmaznak: „Az aceton nem fordul elő természetes vizekben, és nem kerülhet oda kommunális szennyvízből sem ilyen koncentrációban. Ez a vegyület a szeparátor fólia gyártásának specifikus oldószere. A jelenléte a csatornában közvetlen bizonyíték lehet arra, hogy a gyárból technológiai víz jutott ki. Ráadásul az aceton a két mintavétel között egy hét alatt 2490 µg/l-ről 20 µg/l alá esett, az alumínium pedig több mint a felére, 9,96 mg/l-ról 3,98 mg/l-ra csökkent, ami egyértelműen egy balesetszerű, szennyezési hullám lefolyását mutatja.
A mintákban, különösen az első mintában talált igen jelentős alumíniumkoncentráció garantáltan kockázatot jelent a környezetre. Bár nincs felszíni vízre határérték alumíniumra az első mintában talált közel 10 mg/l az ötvenszerese az ivóvíz hatrárértéknek és nagyságrenddel meghaladja a halakra biztonságos koncentrációt. A SEMCORP-gyár engedélye szerint 4593 tonna/év alumínium-oxidot és 13452 tonna/év acetont használ, valamint 569 tonna diklór-metánt tárolhatnak.
A második mintában PFAS vegyületeket is kimutattak. Ezeket gyakran »örök vegyszereknek« nevezik, mert a környezetben rendkívül lassan bomlanak le. Ezek kerülhettek akár a szeparátor fólia gyártás, de még inkább oltóanyagként a gyárban történt baleset oltásakor használt tűzoltó habbal is a környezetbe, de mindkettő kibocsátás elfogadhatatlan.”
A közlemény azzal zárul, hogy a MIAKÖ és a Greenpeace felszólítja a hatóságokat, hogy ők is hozzák nyilvánosságra a mérési adataikat, és a Kondoros vízfolyásánál több ponton történt mintavételük eredményéről tájékoztassák a lakosságot is.
Ezek is érdekelhetnek:
Az iráni háború váratlan következménye: Kína erősíti a zöldstratégiáját
Az új ötéves tervben még sincsenek konkrét kibocsátáscsökkentési vállalások.
Gyakorlatilag állandó hőstressz kínzott minket tavaly június és augusztus között
A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói.
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede
urópának a következő évtizedekben a 3°C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.
(Forrás: Greenpeace; képek: SEMCORP Hungary)
