Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – friss tanulmányukban megvizsgálták: valóban rendkívüli-e az idei tavasz, mi okozhatja a szokatlan hideget, és mit árul el mindez az évszakok hosszú távú változásairól.
Az elmúlt két hétben szokatlannak érezhető az uralkodó hűvös időjárás, ami főleg a délelőtti órákban és este feltűnő.
Az idei tavasz a tavalyinál tényleg sokkal hidegebb Magyarországon, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta.
Ugyanakkor extrém meleg periódusok is voltak idén, például januárban, olyannyira, hogy az a mostani május eleji hidegebb értékekkel szinte azonos hőmérsékletű volt (kb. 10°C) – nem csoda tehát, ha valaki kabátban járt májusban. Összességében azonban az idei év első felében a klímaátlagnál inkább kissé melegebb volt hazánkban, ezért legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló, hogy „nagyon hidegnek” nevezzük az idei tavaszt.
Lokális hideg, globális meleg
A magyarországi májusi hidegek ellenére globálisan 2025 továbbra is a második legmelegebb év az eddigi mérések alapján. Izlandon például májusban 26°C-ot mértek, máshol pedig újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Ahogyan mindezeknek, úgy a hazai hűvös májusnak szintén a globális klímaváltozás és az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése az egyik lehetséges okozója. Ugyanis ezen örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült. Ezzel a polárfront délebbre tolódott és egyhelyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb „hideg” oldalra kerültünk. Ezen gyengülések pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, mert csökken az egészet irányító hőmérsékletkülönbség a sarkok nagyobb és a trópusok kisebb melegedése következtében.
Ugyanez történt 2021 tavaszán is, amikor a mostanihoz képest még tartósabban fölénk áramlott a hideg, sarkvidéki levegő, mely hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban a virágzás alatt előforduló fagyok következtében.
Hidegrekord? Inkább kivétel, mint szabály
A hidegrekordok ugyan megragadják a figyelmet – itthon május első felében két nap is új rekordot hozott –, de ezek ritkulnak.
A melegedő éghajlattal valójában a melegrekordok válnak egyre gyakoribbá: 2025-ben eddig már öt ilyen napot regisztráltak, a 2024-es év során pedig összesen 24-et, miközben hidegrekord csupán egy fordult elő.
A jövőben pedig inkább a tavalyihoz hasonló évekre számíthatunk a klímamodell-szimulációk szerint, az idei év számít majd kivételnek.
Megváltoztak az évszakok – de nem tűntek el
A klíma változásával az évszakok határai is módosulnak – és ez nemcsak érzékelhető, de mérhető is. Mint sok más mérsékeltövi, kontinentális területen, Magyarországon is alapvetően van egy meleg nyarunk és egy hideg telünk, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok esetében tehát nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest ugrálást tapasztalunk. Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.
Az elmúlt évtizedek adatai szerint
Magyarországon a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, miközben a tél a felére csökkent.
Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár bő egy héttel korábban kezdődik, de bő két héttel kitolódik szeptemberre is. Az ősz hossza nem változott. Mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.
Az évszakok változása érdekes helyi eltéréseket is mutat. Mára az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya: a teljes évnek csupán 9%-a, a tavasz pedig itt a leghosszabb és az év egyharmadát teszi ki.
(Forrás: Másfélfok)
Ez is érdekelhet:
Budapesten egyre több lesz a durva hőingadozás, a Balaton viszont klímaváltozás-menedék lehet
A napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozás nemcsak kellemetlen, hanem többlethalálozást is okoz. Ez vár ránk.
Egymillió faj áll a kihalás szélén, és azon is múlik a sorsuk, hogy mit ültetsz a kertedbe
A fajpusztulás fontos, de távoli problémának tűnik. Vannak azonban körülöttünk élő, de szintén veszélyeztettet fajok is.
Közvetlen kapcsolatot találtak a légszennyezés és a csökkenő születésszám között magyar kutatók
Mindenképp csökkenteni kellene a szálló por mennyiségét.
