A napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozás nemcsak kellemetlen, hanem többlethalálozást is okoz, ezért fontos kérdés, mi vár ránk a közeljövőben.
A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.
Szabó Péter és Pongrácz Rita olyan gyors, három órán belüli melegedéseket és hűléseket vizsgált, ahol a hőmérsékletváltozás eléri az 5–7, illetve 4–5°C-ot. Eredményeikből az látszik, hogy az utóbbi ötven évben a gyors melegedések és a gyors hűlések gyakorisága jelentősen nőtt, különösképp az eleve szeszélyes április vált ilyen szempontból még szélsőségesebbé.
„A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő” – írják a kutatók.
A gyors hűlések tavasszal és ősszel szintén a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösképpen, ha a talaj száraz – ami a globális klímaváltozás miatt egyre gyakoribb. Emellett a másik kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően – lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból – csapadék érkezik térségünkbe.
Romló helyzet, szétszakadó ország
A kutatók megvizsgálták, mire számíthatunk a közeli jövőben, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik. Eredményeik azt mutatják, hogy a tavaszi vagy őszi gyors melegedések száma elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében nő, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk. A gyors hűlések gyakorisága várhatóan szintén emelkedik Budapest térségében, így a főváros különösen kitett lesz ezeknek a változásoknak, de az Alföldön is jelentős növekedés lehet.
Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy úgy tűnik, a Balaton vidéke különösen nyugodt marad e nagy változások közepette, így feltehetően az eddigieknél is nagyobb vonzerővel bír majd.
A kutatók nemzetközi tanulmányokra hivatkozva a változások számos hatását leírják, kiemelve, hogy a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6%-kal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.
„A döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke” – zárja írását Szabó Péter és Pongrácz Rita.
(Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék)
Ez is érdekelhet:
Még a Balatonon is durva lesz az augusztus, ha így folytatódik a felmelegedés
„A nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.”
Hatszor gyorsabban melegednek természetes vizeink a 80-as évek óta, mint addig
150 év adatait vizsgálták a kutatók, ijesztő tendencia rajzolódott ki.
A Föld felmelegedésére figyelmeztetett egy újság – 1912-ben!
Nem Nostradamus gondolata, de a jóslat sajnos bejött.
