Így aztán úgy vélték, nem is fontosak a folyók.
A tudósok úgy tartották, a folyóvizek elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a globális szénkörforgáshoz, nem úgy, mint az óceánok. Aztán egyszer csak megvilágosodtak (vagy véletlenül kicsúsztak az időből, erről nem szól a hír): az eddigi összes mérést nappal végezték, ami viszont fals becslésekhez vezettek.
Az esetek 90 százalékában reggel 8 és délután 4 óra között végezték a kutatásaikat a tudósok, nyilván, hiszen ez a munkaidő. Az ekkor végzett kézi mérésekre hagyatkoztak, ám aztán kinyújtották az időt, és kiderült, a folyóvizek szén-dioxid-kibocsátása csak az esetek 10%-ban éri el ebben a munkaidőben a csúcspontot.
A folyóvizek éjjelente négyszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint nappal
– derül ki egy új svájci kutatásból, írta meg a HVG.
A komoly tévedésüket megmagyarázták:
„A legfontosabb a fotoszintézissel van összefüggésben. A folyókban és patakokban termelődő szén-dioxid nagy részét napközben elnyeli a fotoszintézis, ezáltal csökken a légkörbe kerülő rész” – idézi Lluis Gomez-Genert, a SBER kutatóját az egyetem közleménye.