A mojito eredetileg kubai ital, és a koktél történészei szerint már a történelem előtti időkben is fogyasztották ezt a keveréket, csak akkor még nem így hívták. A 16. században állítólag Sir Francis Drake, angol hajóskapitány is fogyasztotta a fehér rumos italt, amit a tiszteletére el is neveztek „El Draque”-nek. Egyes teóriák szerint afrikai rabszolgák nevéhez fűződik az ital elnevezése, más vélemények szerint a mojo-ból származik, ami egy kubai citrusos fűszerezési módszer, míg megint mások szerint egész egyszerűen a spanyol mojado – nedves – szóból ered.
Kisokos
Amerika első koktélpartiját 1917-ben tartották ötven fő részvételével St. Louis-ban. A ház ma püspöki rezidencia.
A hagyományos mojito fehér rumból, cukorból, limeléből, szénsavas vízből és mentából épül fel. Kubában a mentát gyakran egy helyi növénnyel, a yerba buenával helyettesítik. Ez az ital egyszerre édes, fanyar, frissít, hűsít, és feldob – már amennyiben sikerül mértékkel fogyasztanunk, ugyanis a fehér rum sem viccből van benne. Ernest Hemingway, nehézsúlyú alkoholpusztító kubai évei alatt szinte víz helyett is ezt fogyasztotta. Egy havannai bár falán a mai napig olvasható a kézírásával felrótt mondat: „Mojitómat a La Bodeguitában, daikirimet La Floriditában.” Egyébként senkinek sem áll olyan jól a mojito, mint Halle Berry-nek!
A mojitónak tucatnyi verziója ismert: Mexikóban például tequilával készítik, Görögországban Metaxával, Koreában licsivel. Az alkoholmentes változat neve Virgin mojito, vagy sokkal szellemesebben: Nojito. Tipikus nyári koktél, de ha profik akarunk lenni az elkészítésében, akkor nem árt, már most elkezdeni gyakorolni.
