Műanyagot lebontó gombákat és baktériumokat már ismertünk. Van viszont egy sokkal gyorsabban dolgozó állat.
A 20. század legelején a közeljövő egyik súlyos problémájának tűnt a városokat egyre vastagabban ellepő lócitromok ügye. Tudjuk, hogy aztán egészen másképp oldódott meg a gond, mint ahogy azt akkoriban sejtették: a lovakat felváltották a motoros járművek. Napjainkban – többek között – a vizeket és szárazföldeket ellepő műanyagszemét az egyik megoldásra váró komoly feladat. Egészen váratlan helyről jöhet segítség.
Federica Bertocchini, a kantábriai biotechnikai intézet tudósa egy kaptárt tisztított meg a méhviaszon élősködő viaszmoly lárváitól, amelyeket egy műanyag zacskóba rakott.
A lárvák azonban kirágták a zacskót, és megszöktek.
Az ezt követő vizsgálatok kiderítették, hogy a hernyók le is bontották a polietilént. Negyven perc alatt átrágják magukat egy zacskón, tizenkét óra alatt pedig 92 milligramm zacsit pusztítanak el – a korábban felfedezett, hasonlóan műanyag-zabáló2 baktériumok étvágya ennek csak töredéke, 0,13 mg/nap.
Az egyik leggyakrabban használt, ezért óriási szemétmennyiséget képző polietilén természetes bomlási ideje 100-400 év, ezért hihetetlen jelentőségű a felfedezés. Lehet, hogy a Galleria mellonella, vagyis a nagy viaszmoly lesz az emberiség egyik legfontosabb haszonállata?
Szinte láthatatlan műanyagok szennyezik az óceánokat
A mikroműanyagok teszik ki az óceánokat szennyező "műanyag leves" jelentős hányadát.
