Nagy a pazarlás, de csökken.

Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja. Ennek kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.

Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszerhulladékot termeltek évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége.

A pazarlás 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, ez 24 százalékos csökkenés, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak.

Látványos az eredmény a pékáruknál: öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. A készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, ebben a kategóriában a csökkenés fejenként évi 2,6 kilogramm volt.

A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, illetve egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik. A felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, az összes élelmiszerpazarlás azonban még így is tetemes, évi 245 ezer tonna.

A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva.

A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os pazarlási szint, akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.

(Forrás: Nébih, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Hiánypótló könyv a digitális dizájnról