Ismerős a helyzet? Jön a hosszú hétvége, és hirtelen az iroda fele lebetegszik már előző nap. Románia megelégelte a népbetegséggé vált trükkölést, mostantól zsebre megy a lógás, ugyanis eltörölték a betegszabadság első napjának kifizetését. Európában pedig meglepően sok országban már egy ideje így megy.
Van az a típusú „influenza”, ami gyanús módon mindig akkor üt be, amikor a fapados repjegy olcsó a tengerpartra, vagy amikor épp csak egyetlen nap hiányzik az ötnapos pihenéshez. Ez a balkáni (és valljuk be, közép-európai) népművészet egyik legnépszerűbb ága: a fiktív betegszabadság. Romániában mostantól ennek vége.
A statisztika nem hazudik
A bukaresti döntéshozók nem a hasukra ütöttek, hanem a számokat nézték: azt vették észre, hogy a román munkavállalók egészségi állapota drasztikusan megromlik minden egyes állami ünnep környékén. Az ugrásszerűen megnövekedő táppénzes igények mögött nem egy új vírus, hanem a szabadidő iránti csillapíthatatlan vágy állt. A válasz elég radikális: Romániában
mostantól nem fizeti a betegszabadság első napját sem az állam, sem a munkahely. Ha fáj a fejed, és otthon maradsz, az a te költséged.
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a románok csak a költségvetés számain akarnak javítani ezzel a spórolással, a gyakorlat nem újkeletű. Svédországban, amit ugye a jóléti társadalom netovábbjaként emlegetünk, már évtizedek óta létezik a karensdag. Ott természetes, hogy a betegség első napja az „önrész”, amit a munkavállaló vállal magára. A logika egyszerű, aki valóban beteg, annak úgyis mindegy, mert a második naptól jön a pénz, és a gyógyulás a cél. Aki viszont csak egy ingyen napot akar, az kétszer is meggondolja, hogy megéri-e neki ez a lógás.
Tisztességes szigorítás vagy állami rablás?
Persze a kérdés nem ilyen egyszerű, az intézkedés legnagyobb vesztesei pont azok, akik tényleg betegek. Akik nem tehetnek arról, hogy elkaptak egy 24 órás vírust, vagy akiket a stressz dönt le a lábukról egyetlen napra, őket így kollektíven büntetik. Másfelől viszont felmerül a kérdés, hogy meddig kell finanszírozni a rendszert, amíg ennyien kijátsszák? A morálnak sem tesz jót, mert hiszen
miért akarna bárki az irodában gályázni, miközben a kollégája épp „betegállományban” posztolja a képeket a hegyekből?
Míg nálunk a betegszabadság első napja is fizetett, addig Nyugat-Európa jelentős részén már régóta nem jár alanyi jogon a fizetés az első napokban. A svédeknél 1993-ban vezették be újra, de a briteknél, franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál sem érdemes „megbetegedni” pár napra, mert ott az első három nap nem fizetett. Nyugaton a betegség befektetés: el kell döntened, tényleg olyan rosszul vagy-e, hogy megérje feláldozni egy napi fizetést. Ha nálunk is bevezetnék, hirtelen kiderülne, hogy a magyar embereknek valójában acélból van az immunrendszere a hosszú hétvégék előtt.
Ez is érdekelhet:
Apa leszel? Öt nap szabi nem lesz elég!
Nem mindenki tudja, hogy az apák is jogosultak szabadságra.
Ne hagyd ki ezeket a dátumokat, ha 2026-ra tervezel!
Spoiler: idén 4 négynapos és 3 háromnapos hosszú hétvége is lesz.
