Szicília, napsütés, azúrkék tenger és egy jéghideg Negroni a parton. Mondello strandja Palermo mellett pont olyan, amilyennek az olasz életérzést elképzeled. De ha felnézel a part fölé magasodó hegyre, a festői sziklák helyett valami egészen mást látsz: több tucat szürke, befejezetlen betonvillát. Ez a Pizzo Sella, ahol a maffia megmutatta, hogy bármire képes volt a gazdagodás érdekében.
A történet a hetvenes-nyolcvanas években kezdődött, abban az időszakban, amit az olaszok csak Palermo kirablása néven emlegetnek. A maffia és a korrupt városvezetés ekkor kéz a kézben kezdte el módszeresen elpusztítani a város zöldövezeteit, hogy helyükre olcsó, de méregdrága áron eladott társasházakat húzzanak fel. A gátlástalan építkezési láz elérte a Capo Gallo természetvédelmi terület szomszédságában lévő dombot. Itt nem a fenntarthatóság volt a szempont, hanem a maffia pénzmosási kényszere és a gyors profit, aminek következtében több mint száz villa kezdett épülni.
Engedély? Az nem volt
A projekt mögött a hírhedt Corleonesi-klán állt, akik a Cosa Nostra legbefolyásosabb családjai közé tartoztak, és gyakorlatilag akadály nélkül kapták meg az építési engedélyeket a helyi hatóságoktól. A Pizzo Sella dombján zajló munkálatok során a maffia nem csupán az építőanyag-kereskedelmet és a munkaerőt tartotta a kezében, hanem a teljes bürokratikus folyamatot is kontrollálta. Ez a fajta gátlástalan terjeszkedés vezetett oda, hogy egy olyan területet építettek be betonvázakkal, amelynek érinthetetlennek kellett volna maradnia, örökre rányomva a bélyegét a környékre.
Így darálta le a maffia Palermót
Amikor az ötvemes évek végén Palermo terjeszkedni kezdett, a város még tele volt gyönyörű, századfordulós Art Nouveau villákkal és buja narancsligetekkel. Aztán jött Vito Ciancimino városi tisztviselő, később polgármester, aki a maffia közvetlen embere volt. A hivatali ideje alatt olyat csinált, amitől minden bürokrata kikészülne, például öt év alatt összesen több mint négyezer építési engedélyt írt alá, és ezek nagy részét olyan strómanok kapták, akiknek semmi közük nem volt az építőiparhoz.
A cél nem a városfejlesztés volt, hanem a pénzmosás, a kábítószerből származó vagyont valahová el kellett rejteni, és mi lehetne jobb hely, mint a beton? A maffia pusztított is, Palermo egyik legszebb épületét, a Villa Deliellát egyetlen éjszaka alatt dózerolták le, azelőtt, hogy műemléki védelem alá került volna, a helyére pedig szürke, lélektelen társasházak épültek. A maffia a teljes folyamatot uralta, csak az általuk védett bányából jöhetett a kő, kötelező volt tőlük bérelni a munkaerőt, és ha nem a saját kamionjuk vitte az anyagot, másnapra véletlenül kiégett.
Mindent ők sem tehettek meg
Amikor a hatóságok végül – évtizedes késéssel – közbeléptek és leállították a projektet, Pizzo Sella egy szürreális mementóvá vált: egy félkész szellemfaluvá, ahol a luxus ígérete pusztulássá vált. A villák többsége sosem készült el, csupasz betonvázak és üres ablakkeretek merednek a Földközi-tengerre, miközben a természet lassan elkezdi visszahódítani az udvarokat. A helyszín ma már a katasztrófaturisták és a fotósok kedvelt célpontja, hiszen a kontraszt a lélegzetelállító panoráma és a maffia által hátrahagyott beton között sehol máshol nem ennyire tapintható.
A nyolcvanas évek végén a Giovanni Falcone és Paolo Borsellino vezette maffiaellenes ügyészség rúgta rá az ajtót a rendszerre, és Vito Ciancimino volt az első magas rangú tisztviselő, akit maffiával való bűnszövetkezésért elítéltek. A két bíró a maffiaellenes küzdelem során nem csupán a bűnözőket állította bíróság elé, hanem feltárta azokat a mélyen gyökerező politikai összefonódásokat is, amelyek lehetővé tették Szicília módszeres tönkretételét. 1992-es tragikus meggyilkolásuk végül olyan társadalmi ellenállást és jogi szigort szült, amely elengedhetetlen volt a Pizzo Sellához hasonló törvénytelen projektek végleges leállításához.
Művészet a romokon
Az utóbbi években Pizzo Sella különös átalakuláson ment keresztül, egy művészeti kollektíva street art alkotásokkal próbálja új kontextusba helyezni a szégyenfoltot. A művészek célja nem a legalizálás volt, hanem a figyelemfelhívás: a művészet eszközeivel akarták „visszafoglalni” a területet a maffiától. Ha Palermóban jársz, Pizzo Sella látványa kikerülhetetlen, egyben az egyik legfurcsább látványosság. Ha bírod a maffiás sztorikat, és bejön a brutalista esztétika, akkor ez a hely többet mesél a környékről, mint bármelyik útikönyv.
(Fotók: Getty Images, Wikimedia)
Ez is érdekelhet:
Ibiza első klubja felett mára átvette az uralmat a természet
Festői romjaiban is emlékeztet arra, hogyan lett bulisziget Ibizából.
Tíz gyönyörű elhagyatott hely, ami beindította a fantáziánkat
Nem minden elhagyatott hely kísérteties. Neked melyik tetszik a leginkább ezek közül?
Csak hat évig lehetett nyitva ez az adriai luxushotel
A polgárháború megpecsételte a dubrovniki szálloda sorsát.
