Magyarországon borzalmasan sok prostituált tevékenykedik, közülük elég sokan a társkeresőkön is vadásznak a kuncsaftokra. De hogyan?
Ha felmész egy társkeresőre, az első, ami fel fog tűnni, hogy csak úgy hemzsegnek a jó csajok. Az alulöltözött jó csajok. A legtöbben valami olcsó, de dögös koktélruhákban feszítenek, de a bevállalósabbjának reglapja tele van bikinis, sőt néha fehérneműs képekkel is. Ez persze még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető prosti; azt is jelentheti, hogy nem túl sokáig gondolkozott rajta, mivel is lehetne megfogni a férfiak fantáziáját (vagy sokáig gondolkozott és csupán ez jutott eszébe), és azt is, hogy attól lesz jó neki a társkeresőn, ha naponta ötezren elmondják neki, hogy mennyire szép, és persze azt is, hogy nagyon büszke az új fehérneműszettjére. Ezek már önmagában problémás nőre vallanak, de nem minden problémás nő kér pénzt szex után.
A fotó
Akkor már érdemes gyanút fogni, amikor teljesen egyértelmű, hogy a képek hotelszobának tűnő műteremben készültek, és elég jól vannak retusálva. Előfordul, hogy többé-kevésbé normális nő is készíttet magáról úgynevezett "erotikus" fotósorozatot, de ha ezt társkeresőn használja, akkor tényleg vagy nagyon nagy gubanc van az énképével, vagy prosti. (Ha nincs póthaj, műköröm és bénán áll rajta a harisnyakötő, akkor kicsit fel lehet lélegezni; legalábbis kezdő.)
Akkor is esélyes, hogy prostituált, ha a nappaliban áll tűsarkúban és fehér bugyiban, és belelóg a képbe a ruhaszárító: nem igazán jó prosti, és nincs pénze profi fotósra.
Teljesen egyértelmű, ha egy sor szöveg sincs az adatlapján: semmiről nem akar beszélgetni, hiszen dolgozik, és nem pazarolja az idejét.
A szöveg
Vannak olyan nők, akik virágnyelven fogalmaznak: "gáláns" úriembert keresnek. A gáláns alatt nem azt értik, hogy a férfi, akivel randiznak, nem garasoskodik egy kávén, hanem azt, hogy a férfi egyértelműnek veszi, hogy fizet: a szexért. Ezt nyilván sokféleképpen meg tudják fogalmazni, de azért meg lehet érezni a különbséget a jólétre utazó nők – akik csupán egy barátot, vagy sugardaddyt tartanak valamilyen részben a pénzéért – és a hivatásos prostituáltak között.
Ha egy nőnek kint van a telefonszáma, akkor vagy vidéki nagyi, vagy elmeotthon lakosa, vagy hasonló okokból nem tudja, hogy ez nem szokás, vagy pedig, megint csak: prosti. Ezért villámgyorsan kitiltják őket minden oldalról, de az alatt a pár óra alatt is, amíg az operátorok észre nem veszik, épp elég üzletfelet találnak. (Akik viszont nem túl elmések, mert ugye miért ne keresgélnének egy erre szakosodott ún. szexpartnerkereső oldalon.) Ugyanez érvényes az e-mail címekre is.
A duma
"Le van merülve a kreditem, valaki töltsön fel" – ilyeneket ír ki a prostituált az adatlapjára, hogy megkezdje a kommunikáció más csatornára terelését. Miért akarná egy nő rögvest megadni a mailcímét egy férfinak? (Hogy árlistát küldhessen neki válaszként.) Miért akarná egy nő megadni a telefonszámát egy idegen férfinak? (Hogy búgó hangon közölje, hogy mennyire imádja az análszexet, aztán megjegyezze, hogy húszezerbe fog kerülni.)
Az alapelv
Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nem is az. Tehát, ha azt látod, hogy a tökéletes, szépséges, szexmániás tündérke csak arra vár nedves bugyiban, hogy te végre felhívd, akkor annak meglesz az ára. Sok nő van, aki csupán szexpartnert keres a társkeresőkön, ők többnyire elég egyenesek is, de ezek nem a modellszépségű egyetemistalányok, hanem az elhanyagolt középkorú feleségek, akik unják a férjük sörhasát, és egy kis izgalomra vágynak, akárcsak a prostik kuncsafjai.
Épeszű nő, ha fürdőruhás képet ki is tesz, biztos, hogy nem fog pucsítani és csücsöríteni hozzá, vagy banánt nyalogatni. Egyszerűen nem teszi meg, mert anélkül is írnak neki elegen. Ha ők lennének azok, akikben érdekelt vagy, akkor nézz vissza a társkeresős sorozatunk következő részéért!
Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
Kinek való a netes társkeresés?
Hányadik randin illik lefeküdni a nővel?