Az 1545 és 1550 között közel 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezték a kórt, amely magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt, majd három-négy napon belül végzett az emberrel.

Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa, megközelítette az Európában a 14. század közepén tombolt pestist is. Az azonban, hogy mi is volt pontosan ez a betegség, valamint hogy mi okozta, csaknem ötszáz éve ismeretlen. A himlő, a kanyaró, a mumpsz és az influenza kizárása után azonban a kutatóknak most talán végre sikerült megtalálniuk az „elkövetőt”:

ősi fogleletek révén nyert DNS-minták egy olyan baktérium jelenlétére utalnak, amely hastífuszt okoz.

Az európai gyarmatosítók számos olyan baktériumot hurcoltak be ugyanis magukkal az újvilágba, amelyekkel szemben a helyiek teljesen védtelenek voltak. Ashild Vagene, a Tübingeni Egyetem munkatársa szerint az európaiak megérkezése után több járvány is felütötte a fejét a térségben.

Minden idők egyik legpusztítóbb járványa elhozta az aztékok végzetét

„A városokban és nagyobb településeken hatalmas gödröket ástak, a papok pedig reggeltől napnyugtáig mást sem csináltak, csak cipelték a holttesteket, és dobálták őket a gödrökbe” – olvasható egy korabeli beszámolóban. A korszak orvosai megállapították, hogy a tünetek egyetlen ismert betegség, úgy mint a kanyaró vagy a malária szimptómáival sem mutattak hasonlóságot. A kutatók most 29 korabeli – egy cocoliztli temetőből származó – csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a salmonella enterica baktérium C altípusának, amely hastífuszt okoz. A szalmonellatörzsek nagy része fertőzött élelmiszerekkel, vagy vízzel terjed, és a kutatók szerint feltehetőleg a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcolták be őket Mexikóba.

Ez is érdekelhet:

Megfejtették a Jézus korából származó rejtélyes tekercs szövegét

A titkosírással írt holt-tengeri tekercs szövegét hatvan aprócska darabból rakták össze.

(forrás: The Guardian, BBC, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Miért nem az akaraterőn bukik el az életmódváltás, és mi működik helyette?

Tiszta lappal indítanád az évet az asztalon? Ezekre figyelj

Készen állsz a kalandokra? Gyere velünk az új Citroën C5 Aircross-szal

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hiszel abban, hogy január harmadik hétfője az év legnyomasztóbb napja?
12% Igen
17% Ha nem is a legnyomasztóbb, de ott van a toplistán
71% Baromságnak tartom