Miért iszunk?

Vannak rendkívül pofonegyszerűnek tűnő jelenségeknek, amelyekre az orvostudomány nem talál magyarázatot és gyógyírt sem. Ilyen például a közönséges nátha, vagy például a másnaposság. A másnaposság okát természetesen könnyű kideríteni, úgy hívják: alkohol. Annak ellenére, hogy ismerjük káros hatásait, sokan döntenek úgy hétvégenként, hogy felhajtanak pár pohárral, csak úgy, a hangulat kedvéért. „Azért iszom, hogy a barátaim érdekesebbnek tűnjenek”, tartja az örökzöld mondás, és valóban, alkohol befolyása alatt sok mindent másképp látunk. Ebbe az időszakban jó eséllyel válunk filozófusokká, és hajlamosabbnak tűnünk megválaszolni az élet nagy kérdéseit. Ugyanakkor az ellenkező nemmel történő ismerkedés is könnyebbnek tűnik, és akadnak egyéb indokok is, de a lényeg, hogy mindezek végén ott a másnaposság, amely úgy veti rá magát mindenkire, mint egy éhes fenevad. Ha drámaiak akarunk lenni, akkor a macskajaj olyan, mint a halál, amely minden alkoholt fogyasztó halandó számára elkerülhetetlen.

Csak a másnap ne lenne

A másnaposság fő tüneteinek a fejfájás, a gyomorban tapasztalható kellemetlen érzés, szomjúság, étvágytalanság, és a szédülés tekinthetők. Az első számú fő ok a dehidratáció, az alacsony vércukorszint pedig a fáradságot, és a gyengeség érzetet erősíti. Az elfogyasztott italok lebontásán dolgozó szervezetet pedig olyan anyagokat termel, amelyek savasabbak, mint maga az alkohol. Citokin szabadul fel, amely immunmoduláló anyag, és nagyjából ő a felelős a fájdalomért, és azért, hogy semmi kedvünk felkelni az ágyból. Hasonló történik velünk akkor, ha megtámad bennünket egy influenzavírus. A lényeg, hogy a szervezet energiáit a felépülésre próbálja koncentrálni, ami sokkal könnyebben megy, ha nem az irodában dolgozunk egy excell táblázaton, hanem az ágyban fekszünk, mint egy kigyómaráson átesett sivatagi egér. Apropó, egér! Amikor egy kísérlet keretében pár szőrös kis jószágot cikotinnal „adagoltak túl”, akkor az alanyok drámai változáson estek át. Egyes egerek magukba fordultak, nem foglalkoztak társaikkal, fészek építés közepén lévő nőstény egerek pedig teljesen katasztrofális kuckókat építettek fel. Kingsley Amis, angol író önmagát korának egyik legelőrehaladottabb alkohol fogyasztójának tartotta, és három könyvet is írt a másnaposságról. Megfogalmazása szerint a macskajaj metafizikai állapot. „Amikor rád tör a depresszió, szomorúság, idegesség, önutálat, bűntudat a jövőtől való félelem kimondhatatlan elegyének érzése, akkor biztos lehetsz benne, hogy másnapos vagy. Nem szenvedtél agybénulást, nem lettél rosszabb a munkádban, a családod és barátaid nem szőnek titkos összeesküvést ellened, és nem is az történt, hogy tisztán látod, mi is az élet valójában.

Okosság

A másnaposság elleni küzdelmet három fronton lehet vívni. Az egyik, ha már italozás közben vizet fogyasztunk, de ez lássuk be, nehéz ügy, főleg, ha az ember sört fogyaszt. A második a lefekvés előtti vízfogyasztás. Aki eléggé magánál van, mielőtt elájulna, az fogyasszon több vödörnyi vizet és kapjon be pár C-vitamin tablettát. Akadnak, akik az elalvás előtt bevett aszpirinre esküsznek. Annyi bizonyos, hogy minél hamarabb próbáljuk megelőzni a problémát, annál nagyobb esélyünk van mérsékelni a későbbi fájdalmakat.

Gyógysör és társai

Rendszerint egy-egy recepttel rukkolunk elő, de most inkább a „kutyaharapást szörével” iskolát vesszük górcső alá. Andrew Irving 2004-es „Hogyan kezeljük a másnaposságot?” című könyve több mint 100 oldalt szentel ilyen módszerek ismertetésére. Ezek egyike a szenvedő szemétláda névre keresztelt koktél, mely ginből, brandyből, limeléből és gyömbérből áll. Egy japán fórum azt tanácsolja, hogy a másnaposságban szenvedők tegyenek szakéba áztatott orvosi maszkot az orrukra, szájukra. Sokan azt isszák, amit előző este is fogyasztottak, de ezek a módszerek sokszor csak arra jók, hogy ismételten berúgjunk. A probléma nem szűnik meg, csak nem tudunk róla, és pár óra elteltével. Ugyanez a helyzet a fűszeres ételek fogyasztásával: a trükk az, hogy a szervezet figyelmét eltereljük, és az a szervezetbe újonnan jutó, irritáló anyagra koncentrál. Ez egyébként hasznosabb metódus, mivel a csípős, fűszeres étel enyhíti a tüneteket, és így nagyban elviselhetőbbé válik az élet. Orvosi, biológiai szempontból az égvilágon semmi nem szól az utántöltős módszer mellett, bár az igazat megvallva, az összes jó tanács – akár bevallja az írója, akár nem – csupán amolyan útmutató, és nem tudományosan igazolt tétel. De ha mégis működnek, akkor tulajdonképpen a tudomány sem számít. A cél – a másnapok túlélése – szentesíti az eszközt.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

World Margarita Day – Egy újabb ünnepet köszönthetünk köreinkben, már Magyarországon is

Naponta többször is megnéznénk a naplementét ezzel a gyönyörű lánnyal

Kóser japán ételekre bukkantunk egy budapesti kisvendéglőben

További cikkeink a témában