Tavaly a világ összes óceánjának felszín alatti 2000 méterén melegrekordot mértek – a Csendes-óceánt hűtő La Nina időszaki időjárási jelenség ellenére. Az óceánok második legmelegebb éve 1955 óta 2020, míg a harmadik legmelegebb év 2019 volt.

„Az óceánok hőmérséklete globálisan könyörtelenül növekszik, ami az ember által okozott éghajlatváltozás egyik elsődleges mutatója” – idézte a The Guardian Kevin Trenberthet, a coloradói Nemzeti Légköri Kutatóközpont (NCAR) klímakutatóját, az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett nemzetközi kutatás társszerzőjét. A tanulmány szerint

az óceánok vizének felmelegedése hozzájárul a viharok, hurrikánok és szélsőséges esőzések felerősödéséhez, ami fokozza a súlyos árvizek kockázatát. A felmelegedett óceánvíz felolvasztja a hatalmas grönlandi és antarktiszi jégtakarókat, és ez is a tengerszint emelkedését táplálja.

Az óceánok az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mintegy harmadát nyelik el, ami savasodásukat okozza. Ez károsítja a korallzátonyokat, amelyek a tengeri élővilág negyedének adnak otthont, és több mint 500 millió ember táplálékát biztosítják, emellett káros lehet az egyes halfajokra is.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás és más tevékenységek miatt keletkező plusz hőterhelés szintén az óceánokra nehezedik. Az elmúlt ötven évben keletkezett hő több mint kilencven százalékát az óceánok nyelték el.

Az óceánok által felvett hőmennyiség óriási. Tavaly az óceánok felső 2000 métere – ahol a felmelegedés nagy része zajlik – 14 zettajoule-lal többet nyelt el, mint 2020-ban. Ez a mennyiség 145-ször nagyobb, mint a világ teljes villamosenergia-termelése.

Az új kutatás szerint az óceánok hosszú távú felmelegedése az Atlanti- és a Déli-óceánban a legerősebb, ugyanakkor a Csendes-óceán északi részén 1990 óta drámai melegedés tapasztalható, a Földközi-tenger hőmérséklete pedig tavaly szintén rekordmagas volt.

„Amíg el nem érjük a zéró kibocsátást, addig a felmelegedés is folytatódni fog, és az óceánok hőmérséklete továbbra is rekordokat fog dönteni, ahogyan idén is” – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem (PSU) klímakutatója, a tanulmányon dolgozó huszonhárom kutató egyike.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Ez is érdekelhet: