Az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag a szálló por, a PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék, a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsék. Ezen belül megkülönböztetik a 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket (PM2,5), amire ugyan nincs hivatalos egészségügyi határérték, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember hal meg évente PM2,5-szennyezés miatt.

Az adatokat az egészséges épületeket minősítő WELL rendszer magyar oldalán, a Levegő Munkacsoport vendégcikkében közölték. Említenek egy átfogó amerikai kutatást, amely szerint ha a PM2,5 éves átlagos koncentrációja meghaladja az 5 mikrogrammot köbméterenként, akkor már kimutatható a halálozások száma, ami a koncentráció növekedésével nagyjából arányosan növekszik.

De a halálesetek „csak a jéghegy csúcsának a csúcsát” mutatják, mert a megbetegedések száma akár ezerszerese is lehet.

Erről készült is egy klasszikus piramisábra:

Ám az egyesült államokbeli és nyugat-európai kutatások nem számolnak egy közép-európai sajátossággal, az óriási mennyiségben elégetett háztartási hulladékkal (műanyag, kezelt fa, bútorlap, gumi és minden éghető). „Az ezekből származó légszennyezés toxicitása rendkívül magas” – jegyzi meg a cikk. De itthon is volt kutatás, például a Pannon Egyetemé, amely alapján

„Budapesten a szállópor-szennyezettség mintegy öt százaléka származik a lakossági hulladékégetésből. Ennek a mérgező hatása (...) akár tízszerese is lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak.”

Ezen kívül a Levegő Munkacsoport egy új, a korábbiaknál pontosabb műszerrel mérte az ultrafinomrészecske-szennyezést, tehát a 100 nanométernél kisebb részecskék koncentrációját Budapesten. A műszer képes kimutatni a 10 és 700 nanométer közötti részecskék számát egy köbcentiméterben, az eredmény pedig: viszonylag tiszta levegőjű környezetben ez a szám 3000 körüli, míg „egy forgalmas budapesti úton általában 30 000-60 000”, de volt, ahol 470 000 részecskét mutatott a műszer. Az oldal szerint

„az eredmények azért hallatlanul fontosak és ijesztőek, mert minél kisebbek a szennyező részecskék, annál szerteágazóbbak az egészségre gyakorolt hatásai.”

A PM2.5 és nagyobb részecskék „csak” a hörgőkig jutnak a tüdőben, az ultrafinom részecskék viszont a tüdőhólyagocskákig is, ahol gyulladást okozhatnak, vagy lerakódhatnak, ami főleg az asztmásokra, légzőszervi betegséggel küszködőkre veszélyes.

De az ultrafinom részecskék bekerülhetnek a véráramba is, ami után sokfelé okozhatnak bajt, kutatások szerint leginkább a májban halmozódnak fel. A cikk más vizsgálatokat és kutatásokat is bemutat, melyek valóságos horrorba csapnak át, ráadásul, mint megjegyzik, a sokféle vegyület együttes hatásairól legfeljebb sejtéseink lehetnek.

Az épületek beltéri levegőjét nagyban meghatározza a külső levegő minősége, de ezen különböző szűrőkkel, tisztítókkal rengeteget lehet javítani, rosszabb esetben viszont előfordulhatnak további káros vegyületek, mint a szintetikus festékekből származó VOC-k (illékony szerves vegyületek). Egészségi problémákat pedig nemcsak a tartós légszennyezés okozhat, de a szennyező anyagok rövid ideig tartó magas koncentrációja is.

A teljes cikket megtalálod itt.

(Forrás: wellstandard.hu, mérési fotók: Kurucz Regina, borítókép: szmog Indiában, Unsplash, illusztráció)

Ez is érdekelhet: