A szűznemzés jelenségét egyes madárfajoknál, halaknál és más hüllőknél is kimutatták már, krokodiloknál azonban korábban még soha. A tudósok szerint a tulajdonságot egy evolúciós őstől örökölhették, így elképzelhető, hogy a dinoszauruszok is képesek lehettek az önmegtermékenyítésre.

A Costa Rica-i állatkertben élő 18 éves nőstény hegyesorrú krokodil 2018 januárjában rakta a tojás, a benne lévő utód teljesen kifejlődött, de nem mutatott életjeleket, és nem kelt ki. A tojásrakás azért volt különleges esemény, mert a krokodilt kétéves korában szerezték be, és egész életében más krokodiloktól elkülönítve tartották. Ezért a park tudományos csapata felvette a kapcsolatot egy virginiai kutatóegyetemmel, amely a szűznemzésre, tudományos nevén partenogenezisre specializálódott. A szakértők megvizsgálták a magzatot, és megállapították, hogy

genetikailag több mint 99,9 százalékban azonos az anyjával, ami megerősítette, hogy az ivadéknak nem volt apja, azaz ivartalan szaporodás eredménye volt.

A kutatók a Royal Society Biology Letters című folyóiratában azt írták, hogy a krokodiloknál gyakoribbak lehetnek a szűznemzések, és eddig csak azért maradtak észrevétlenek, mert senki sem kereste az ilyen eseteket. „Nem ritka, hogy a fogságban tartott hüllők egy fészekaljnyi tojást raknak, de mivel el vannak szigetelve a párjuktól, ezeket a tojásokat általában életképtelennek tekintik és kidobják” – írták tanulmányukban a szerzők, hozzátéve: eredményeik azt sugallják, hogy hímek hiányában is meg kell vizsgálni a tojásokat a potenciális életképesség szempontjából.

Egyelőre nem világos, miért fordul elő a partenogenezis a különböző fajoknál, de egyre gyakrabban értesülni hasonló esetekről, valószínűleg azért, mert a kutatók most már keresik azokat. Az egyik elmélet szerint

az ivartalan szaporodás akkor fordul elő a szűznemzésre képes fajoknál, amikor egyedszámuk csökken, és a kihalás szélére kerülnek.

(Forrás: BBC, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet: