Kinek és miért megy a szekér a startup-világban? Milyen utakon lehet elérni a csúcsra, és mi van azután? Törvényszerű-e a startupok tündöklése és bukása?
A Groupon, a Facebook és a Zynga tőzsdei bukdácsolása megijesztette a startup-ökoszisztémát világszerte. Láthatóan a nemrégiben tőzsdére vonult nagyok egy részének olyan problémái okoznak nehézségeket, amelyeket érdemes jobban megvizsgálni, mielőtt messzemenő következtetéseket vonunk le a rendszer egészére. A média eddigi kedvencei zuhanórepülésbe kezdtek, a rossz hír kelendő jeligére meg is jelentek az első cikkek, amelyek az újabb dotcom-lufi kidurranásáról és a startup-világ unalomba fulladásáról szóltak. Közben a Linkedin szépen emelkedik.
Csak is az igazat
Mi is történt valójában a három naggyal? Temessük-e a Facebookot? Bajban van-e Zuckerberg? A kérdések végtelen számban folytathatók, és persze a válaszok többsége azzal kezdődik majd, hogy a tőzsdei bevezetés óta ez meg az történt. Mi fordítsuk meg, és nézzük meg mi is történt előtte!
Mark Zuckerberg mindenhatónak képzelte a Facebookot, és elszámította magát. Már a bevezetés környékén látni lehetett, gondok lesznek. A nagyok hezitáltak vagy éppen kimenekültek akkor, amikor a kisbefektetők tömegei bevették az év üzletének kikiáltott kibocsátást. A tőzsdei bevetés napján bukott a Zynga, és gyorsan kiderült, az üzleti számok sem annyira jók, mint az világ első számú közösségi oldalától elvárható lett volna. Ez persze senkit sem érdekelt volna, ha a tőzsdén felfelé indulnak a papírok.
A magasra árazott részvények azonban lefelé indultak, és mostanra nagyjából mindenki elbukta a fele pénzét – nem csoda, hogy perelnek, összeesküvést sejtenek, kapálóznak. A sikeres fura srácból hirtelen fekete bárány lett, Zuckerberg mítosza szertefoszlott. A Facebookról ma már nehéz bármi jót olvasni, senki sem tudja, mennyi a kamu felhasználó, és mennyi a valódi.
Bukta: -50%
Megyünk lopni…
Milliók kedvence volt, hihetetlen bevételeiből még a Facebook is jól lakott. A Zynga már a saját közösségi oldalát tervezte, amikor ádáz támadások kereszttüzébe került. A tőzsdére lépés után sokan elég jól kaszáltak a mezőgazdasági játékok nagy szakértőjének papírjain. Aztán egyszer csak beütött a krach: a cég háza tájáról érkező hírek szerint sosem gondolkodtak sokat, ha le kellett másolni egy jó játékot. Az Electronic Arts megunta, valahogy úgy, mint a kilencvenes években a Lucas Arts a magyar hamis Star Wars-könyveket. A pereket indító cégeknek a jövőben megítélt kártérítés nagyon sok számjegyű számlát eredményezhet.
Aztán persze nem szép dolog a tőzsdén bennfentes kereskedni, mert az amerikai tőzsdefelügyelet az embert hamar dutyiba dugja. A trükkös cégvezető, Marc Pincus talán azt gondolta, ez is csak egy játék, amin nem veszthet semmit. Úgy tűnik, ez most nem jött be, a részvényárfolyam a padlón.
Bukta: -70%
Sok kupon, sok probléma
A Groupon által kitalált modell elképesztő sebességgel emelte ki a céget az ismeretlenségből, maga a közösségi vásárlás pedig világszerte felforgatta az értékesítési csatornákat. Ha mindez igaz, akkor mi is történt mostanra? Egyrészt egy startup-méretben kipróbált modell bevezetése világszerte rendkívül kockázatos, hát még, ha mindezt megfejeljük a könnyen másolható modell problémájával. Ha azt számítjuk, hogy csak Magyarországon tavaly nyolcvan klón jelent meg, világszerte ez elérheti akár a több ezret is. Ezt az elég durva versenyhelyzetet még súlyosbítjuk a modell munkaerő-szükségletével, akkor kijön egy újabb ijesztő szám. Ezek közül bármelyik elég lenne a bukáshoz.
A Groupon túlfeszítette a húrt, és elengedte a felvásárlókat, az Amazon helyből saját oldallal indított, a Google pedig a visszautasítás után készített saját klónt. A magam részéről már rég bezártam volna a boltot, amelyben ekkora a verseny. A tőzsdéhez teljesíteni kell, aki rosszul dönt, elbukik. Ilyen egyszerű.
Bukta: -82%
Linkedin, a megfontolt siker
A Linkedin tőzsdei bevezetését egyáltalán nem kísérte nagy kampány, az üzleti élet Facebookja nem verte nagydobra a részvénykibocsátást. A vásárlók többsége akkor ismerkedett meg az oldallal, amikor az a tőzsdére lépett. A befektetők láthatóan hisznek a jól felépített, stabilan 200 milliós felhasználói táborral rendelkező, játékoktól mentes, üzletikapcsolat-építő oldal sikerében. Ez a tény már elegendő arra, hogy a megbízhatatlan számokat kommunikáló, milliárd körülire duzzasztott Facebookkal szemben a Linkedin stabil növekedése elégedettséggel töltse el a befektetőket.
Nyerő: +43% a bevezetés óta
Van-e tanulság?
Talán érdemes a három nagy bukta tanulságait megérteni. Azt tudtuk, hogy a sikeres dolgok láthatóan egyáltalán nem tartanak örökké. Megkockázatnám, hogy a közösségi média korában ez olyan gyorsan változik, hogy az ilyen üstökösként száguldó cégek életébe előrekódolva benne van már a bukásuk is. Ha az üzleti modell nem működik, vagy gyenge, komoly gondokat okozhat sok millió felhasználó mellett is. Ezt már megtanulhattuk a YouTube példáján is.
Tény, hogy Zuckerberg már beismerte, cége főleg a mobilos irányok tekintetében hatalmasat hibázott, s jelentős változásokat terveznek ezen a területen. A Facebook valószínűleg kiverekszi magát szorult helyzetéből, de komolyan küzdenie kell azért, hogy a befektetők visszafogadják a fekete báránnyá lett Zuckerberget.
Marc Pincus játékfejlesztői cége még nem jutott a kálváriája végére, a Zynga esetében azonban a jövőről beszélni súlyos túlzás lenne. Az elvesztett befektetők és a konkurencia valószínűleg még azelőtt szétszaggatják a céget, mielőtt a tőzsdefelügyelet kihozná vizsgálati eredményeit.
A Groupon ugyan működik, a kedvezmények világszerte vonzzák a felhasználókat, de a hatalmas zajban üzletileg egyre kevésbé éri meg kuponozni. Érdemes lenne megszámolni a hazai oldalakat, mert míg 2011 a közösségi vásárlói oldalak születésének éve volt, a piac mostanra jórészt elfogyott. A modell kannibalizálta a saját lehetőségeit világszerte, és – új ötletek nélkül – a legnagyobbakon kívül nem sokan maradhatnak állva az egy éve indult trónkövetelők közül.
A tőzsde egyértelműen bizonyítja: csak hosszútávon gondolkozó, megfontolt üzleti modellel érdemes a belépni, a közösségi modellek kiszámíthatatlan reakcióit a befektetők nem kedvelik, s láthatóan nem is támogatják.
Három végzetes hiba, amit egy startup elkövethet
(Fotó: Sociable, Estrategiasitiosweb, Penabrand, Schoolphotoproject)