A több mint 17 ezer éve kihalt gyapjas mamut kövületein végzett vizsgálatok alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a klímaváltozás vagy az emberi tevékenység hozzájárult a faj kihalásához mintegy 12 ezer évvel ezelőtt.

Clément Bataille, az Ottawai Egyetem kutatója és munkatársai szerint vizsgálatuk kiemelte a klímaváltozásnak az egyes fajokra kifejtett hatását. Bataille és kollégái egy 28 éves korában, mintegy 17 100 éve, az alaszkai Brooks-hegyvonulattól északra elpusztult gyapjas mamut maradványait vizsgálták.

Ez volt az első olyan vizsgálat, amely nagy részletességgel követte végig egy rég elpusztult állat vándorlását. A maradványok DNS-elemzése alapján kiderült, hogy a mamut hím volt. Ezután két, egyenként 1,7 méteres agyarának egyikét kezdték vizsgálni. Ezek a mamut élete során folyamatosan növekedtek, naponta bővültek a rétegei, és olyan kémiai jeleket tartalmaznak, amelyek alapján megállapítható, hol élt az állat, amikor az adott réteg kialakult. A tudósok a stroncium izotópjainak arányát vizsgálták, amely tükrözi a mamutok táplálékát.

A tudósok összehasonlították az agyar rétegeiben mért stronciumizotóp arányát a korábban mesterséges intelligencia segítségével készített és rágcsálófogakból származó adatok alapján a régióról készített térképpel. Ennek révén tudták modellezni Kik lehetséges útvonalát.

Az eredmények szerint fiatal korában Kik a Yukon-folyó medencéjének alsó részén barangolt, majd az általa megtett távolság 2-16 éves kora között jelentősen megnőtt. A kutatócsoport szerint akkor vélhetően egy csorda tagjaként vándorolt. Ezután jelentősen megváltozott a mozgása.

„Az az elméletünk, hogy akkor kirúgták a matriarchális csordából, ami ebben a korban általában megtörténik a hím elefántokkal is” – mondta Bataille. Kik hosszú vándorlása Alaszka belső területei és a Brooks-hegység északi lankái között vélhetően a táplálékforrás évszakos változásait követte. Élete utolsó 18 hónapjában egy kisebb területen élt a Brooks-hegység északi részén.

„Megsebesülhetett egy harcban vagy vándorlásai során, vagy akár meg is betegedhetett" - vélte Bataille. Az agyarban lévő nitrogén- és szénizotópok arányának elemzése szerint feltételezhető, hogy Kik éhen halt.

A tudósok úgy vélik, a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttesen járulhatott hozzá a mamutok kihalásához. A melegedő klíma miatt zsugorodhatott vagy részekre töredezhetett a mamutok élőhelye: az általuk kevésbé kedvelt erdős és tőzeges régiók nagyobb területet hódítottak meg, az állatok ezért sokkal védtelenebbé váltak a vadászó emberrel szemben.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)