Először demonstrálták a mélytengerek óriási mértékű és rendkívül különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit.
A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán húsz mélytengeri medencéjét hasonlították össze. A húsz év alatt Hartmut Arndt kutató vezetésével gyűjtött adathalmaz elsőként teszi lehetővé az eukarióták – sejtmaggal rendelkező organizmusok – változatosságának összehasonlítását.
A 4000–8350 méteres mélységből vett üledékminták, a kizárólag a mélytengerekben megtalálható populációk szekvenálása és tenyésztése, majd molekuláris elemzések eredményeként a szakértők képet kaptak a mélytengerek biodiverzitásáról.
A több mint ezer méter mélyben lévő mélytengeri talaj a Föld feszínének több mint hatvan százalékát borítja, ezzel a bioszféra legnagyobb része. Mégis keveset tudni az ezen a szélőséges és hatalmas területen élő organizmusok diverzitásáról, elterjedési mintáiról és funkcionális jelentőségéről. Amit biztosan tudni:
a klímaváltozás a víz melegedése, savasodása és oxigéntartalmának csökkenése révén már most hatással van erre az érzékeny ökoszisztémára. Ráadásul a mélytengerek iránt egyre nő az érdeklődés is a nyersanyagkinyerés miatt.
A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mélytengeri medencékben, amelyeket mind ugyanaz az alacsony, 0–4 Celsius-fok közötti hőmérséklet, azonos sótartalom (3,6 százalékos), ugyanakkora nyomás (mélységtől függően 300–500 bar) és nagyon hasonló üledék jellemez, viszonylag kismértékű – és ugyanolyan – a faji sokszínűség.
A molekuláris biológián és a tenyésztésen alapuló kutatásokat kombináló új megközelítéssel azonban nagyon specifikus és lényeges helyi különbségeket találtunk, csak a partvidéki régiók organizmusközösségeiben találtunk némi átfedést – mondta Alexandra Schönle, a tanulmány vezető szerzője.
„Eredményeink szerint a mélytengerek fenekén lévő szerves anyagot a mikrobiális tápláléklánc különböző, és korábban nem kellő mértékben számításba vett alkotóelemei hasznosítják újra és adják tovább a hálózatnak.
Ez elengedhetetlen fontosságú a globális karbonáramlás megértése szempontjából”
– fejtette ki Hartmut Arndt.
Ez is érdekelhet:
Rettenetesen kis része érintetlen már csak a szárazföldi ökoszisztémáknak
Nem csak az ember miatt, de jókora részünk van benne.
(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
