Először demonstrálták a mélytengerek óriási mértékű és rendkívül különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit.

A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán húsz mélytengeri medencéjét hasonlították össze. A húsz év alatt Hartmut Arndt kutató vezetésével gyűjtött adathalmaz elsőként teszi lehetővé az eukarióták – sejtmaggal rendelkező organizmusok – változatosságának összehasonlítását.

A 4000–8350 méteres mélységből vett üledékminták, a kizárólag a mélytengerekben megtalálható populációk szekvenálása és tenyésztése, majd molekuláris elemzések eredményeként a szakértők képet kaptak a mélytengerek biodiverzitásáról.

A több mint ezer méter mélyben lévő mélytengeri talaj a Föld feszínének több mint hatvan százalékát borítja, ezzel a bioszféra legnagyobb része. Mégis keveset tudni az ezen a szélőséges és hatalmas területen élő organizmusok diverzitásáról, elterjedési mintáiról és funkcionális jelentőségéről. Amit biztosan tudni:

a klímaváltozás a víz melegedése, savasodása és oxigéntartalmának csökkenése révén már most hatással van erre az érzékeny ökoszisztémára. Ráadásul a mélytengerek iránt egyre nő az érdeklődés is a nyersanyagkinyerés miatt.

A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mélytengeri medencékben, amelyeket mind ugyanaz az alacsony, 0–4 Celsius-fok közötti hőmérséklet, azonos sótartalom (3,6 százalékos), ugyanakkora nyomás (mélységtől függően 300–500 bar) és nagyon hasonló üledék jellemez, viszonylag kismértékű – és ugyanolyan – a faji sokszínűség.

A molekuláris biológián és a tenyésztésen alapuló kutatásokat kombináló új megközelítéssel azonban nagyon specifikus és lényeges helyi különbségeket találtunk, csak a partvidéki régiók organizmusközösségeiben találtunk némi átfedést – mondta Alexandra Schönle, a tanulmány vezető szerzője.

„Eredményeink szerint a mélytengerek fenekén lévő szerves anyagot a mikrobiális tápláléklánc különböző, és korábban nem kellő mértékben számításba vett alkotóelemei hasznosítják újra és adják tovább a hálózatnak.

Ez elengedhetetlen fontosságú a globális karbonáramlás megértése szempontjából”

– fejtette ki Hartmut Arndt.

Ez is érdekelhet:

Rettenetesen kis része érintetlen már csak a szárazföldi ökoszisztémáknak

Nem csak az ember miatt, de jókora részünk van benne.

(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Vanessa választhat, hogy dalt vagy forgatókönyvet írjunk neki

További cikkeink a témában
Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!
Hirdetés