Hatványozottan nagy presztízse volt az 1986-os mexikói világbajnokságon az Argentína–Anglia-mérkőzésnek: nem elég, hogy az elődöntőbe jutás volt a tét, ráadásul négy évvel voltunk csak a Falkland-szigeteki háború után, ahol ugye pont a két nép csapott össze. Az argentinok egyenesen úgy fogalmaztak, a vb-győzelem másodlagos, az angolok legyőzése fontosabb mindennél.
Végül mindkettő sikerült, és épp az angolok testén verekedték át magukat a dél-amerikaiak. Leginkább egy mélynövésű irányítónak köszönhetően, aki történetesen akkor a világ legjobb labdarúgója volt és a torna legjobb játékosának választottak: ő Diego Armando Maradona.
A zseni két gólt szerzett a negyeddöntőben (később az elődöntőben is), az egyik minden idők leghíresebb vb-gólja, a másik pedig minden idők egyik legszebb világbajnoki gólja. Mondhatjuk tehát, hogy emlékezetes volt a találkozó (2–1-re nyert Argentína.)
Szóval nézzük a leghíresebb, leghírhedtebb találatot: Maradona egy védőtől szerencsétlenül hátraívelt labdára csapott le, ám mivel felugorva sem volt túl magas, megtoldotta magát egy kis kézzel és villámgyors mozdulattal átöklözte a labdát Peter Shilton feje felett.
Dörzsöltsége határtalan volt, azonnal hívta a társakat ünnepelni, nehogy bármi esélye is legyen a sporinak visszafújnia az esetet. Akkor ugye még nem voltak alapvonali segítők, akik pont ugyanúgy nem vették volna észre észrevehették volna a turpisságot/csalást. Mivel Maradonát istenként szerették hazájában, a gólt, a mozdulatot Isten kezének nevezték el.
És íme a képi bizonyíték a fejes gólra.
(Fotó: Europress/Getty)
