Amikor valaki lakáskorszerűsítésen kezdi törni a fejét, nagyon gyakran először az ablakcsere lehetősége merül fel: húz be rajtuk a szél, szökik a meleg, s persze olcsóbb az ablakcsere, mint leszigetelni az egész házat. A szigetelés nélküli ablakcsere azonban felettébb veszélyes mutatvány.

Mi a gond az ablakcserével?

A korszerű nyílászárók sokkal jobban fognak zárni, mint a régi, megvetemedett faablakaink, jelentősen csökkentik a levegőcserét a lakótérben, így kellemetlen mértékben megnövekedhet a nedvesség. Ennek pedig egyenes következménye a penész, annál is inkább, mivel szigeteletlenek a falak. Ennek kapcsán érdemes egy pillantást vetni a penésszel kapcsolatos korábbi cikkünkre.

A lényeg itt az, hogy ha egyszerre magas a relatív páratartalom és alacsony a falak hőmérséklete, akkor a pára könnyen lecsapódik. Egy 21 fokos lakásban 65%-os relatív páratartalom mellett elég, ha 14,2 fokra lehűl a fal egy pontja, ott le fog csapódni a pára, s előbb-utóbb be fog indulni a penészesedés. Ablakcserével és szigetelés nélkül pedig pont azt érjük el, hogy megemelkedik a páratartalom, miközben a falak hőmérséklete nagyjából változatlan marad.

A hibát sokan elkövetik, s később szembesülnek az eredménnyel. Az esetleges problémákat elkerülendő, érdemes tehát egyszerre szigetelni a falakat és cserélni a nyílászárókat. Nem jár persze automatikusan penésszel az új, jellemzően műanyag ablak, de ablakcsere után fokozottan oda kell figyelni a szellőztetésre, érdemes résszellőzőket alkalmazni, illetve szellőztető rendszert beépíteni, bár az komoly költség, helyette már szigetelhetnénk is.

Miért ne cseréljünk ablakot?

Ezért tehát érdemes először szigetelni, úgy, hogy persze az ablakokat is rendbe rakatjuk, ha huzatosak a rossz rögzítés miatt, esetleg mert a régi üvegezéssel van a gond. Nem feltétlenül van ugyanis szükség ablakcserére, de legalábbis olcsóbban megússzuk, ha a régi ablakon javítunk. Egy családi házban az összes ablak passzítása és a szigetelőcsíkok felragasztása 100 ezer forint körüli összegből megoldható. A teljes körű nyílászárócsere viszont a választott minőségtől függően legalább egy–másfél millió forint.

A hőátbocsátási követelmény (jele U) ablakokra jelenleg 1,6 W/m2K, ajtókra 1,8 W/m2K. A legtöbb régi házban többnyire kapcsolt gerébtokos ablakok vannak, amelyek hőátbocsátása ezzel szemben körülbelül 2,3 W/m2K. Ez persze csak elméleti érték, hiszen a régi ablakok nagy problémája, hogy húznak, a vetemedések, rossz illesztések miatt nagy rések alakulnak ki, így a hőátbocsátás akár három–négyszeresére is nőhet. Ezen azonban viszonylag könnyű segíteni, egy jó asztalos néhány nap alatt passzítja az ablakokat, illetve érdemes szilikon tömítőcsíkot tenni az ütközőfelületekre. Így az elméleti értéknél akár jobban szigetelő ablakot is kaphatunk.

Egy hagyományos 10x10 méter befoglaló méretű kockaház esetében, ahol háromszárnyú kapcsolt gerébtokos ablakok vannak, a huzatos, rosszul passzított ablakokon nagyjából 3600 W energiaveszteség keletkezik. A jól passzított, tömített ablakokon hozzávetőleg 800 W-ra csökkenthető ez. Új ablakokkal persze ez csak körülbelül 400 W. Kérdés azonban, ez megéri-e a többletköltséget.

Ha az ablakok jól illeszkednek, körben szigeteltek, de javítani akarunk még rajtuk, akkor ablakcsere helyett még mindig el lehet gondolkodni egy új hő- vagy hangszigetelt üvegezésen, esetleg egy plusz réteg üvegfelület elhelyezésén. Az ablakok evolúciójuk során a rosszul záródó, egyrétegű üvegezésektől (5 W/m2K) eljutottak az argongázzal kitöltött légrésekig és a Low-E bevonathoz, valamint az üvegrétegek száma is háromra nőtt, így elérték a 0,6 W/m2K értékre csökkentett hőátbocsátási tényezőt.

Új üvegezésnél azonban egy dolog határt szabhat a fantáziánknak: az, hogy esetleg a régi ablakok nem bírják a modern, nehéz üvegtáblákat. Ha be is teszi őket egy szakember, akkor is elképzelhető, hogy hamarosan rosszul fognak záródni, mert folyamatosan vetemednek a hatalmas tömeg miatt. Emellett pedig azt is meg kell fontolni, hogy üvegcserénél csak az üveg hőátbocsátási tényezőjén javítunk, a toké nem változik.

A kérdés tehát, nekünk melyik megoldásra van szükségünk. Nem biztos, hogy a legjobbat kell választanunk: a költségek mérlegelésén túl az ablakok U-értéket érdemes összehangolni ingatlanunk, illetve a falak hőátbocsátási tényezőivel is.

Figyeljük a mestert is!

Sokan egyébként csalódnak az újonnan beépített ablakokban. Ez nem feltétlenül azért van, mert többet várnak, mint amit az ablak nyújtani képes. Gyakori ugyanis, hogy a beépítés hagy erős kívánnivalót maga után. Amikor tehát ablakcserére kerül sor, érdemes szemmel tartani a kivitelezőt. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a mesterek kispórolnak egy–két olyan anyagot, ami később nem bizonyítható egyértelműen. Jellemzően a tokrögzítő csavarok, illetve a purhab szokott áldozatául esni ennek a hibának, ezek mennyiségére illetve a kivitelezés minőségére figyeljünk oda.

Emellett ahhoz sem kell szakértőnek lenni, hogy beépítés után minden ablaknál kipróbáljuk a nyitást és a buktatást is. Teljesen becsukott állapotban próbáljuk meg magunk felé húzni az ablakot, és figyeljük meg, hogy valamelyik sarkán elválik-e a toktól, azaz megfelelően zár-e minden oldalon. Amennyiben hibát látunk, forduljunk a kivitelezést végző szakemberhez, akár a beépítés után is. Ha számlával dolgozott, akkor az egyben garanciát is jelent számunkra, és a hibát ki kell javítania.