A súlyosan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák (Gorilla gorilla gorilla) túl zsúfoltan élnek az állatkertekben, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) azt fontolgatja, hogy leöli a faj több felnőtt hím példányát. Az EAZA szabályozása alá tartozik Európa állatkertjeinek nagy része, hatvankilenc intézményben négyszázhatvanhárom gorilla lakik.

A The Guardian brit napilaphoz került dokumentumok szerint az állatkerti túlszaporulat problémájának potenciális megoldásaként felmerült a felnőtt egyedülálló hímek megölése, kasztrálása, vagy életük nagy részében magányos ketrecben tartása. A gorilla akcióterv, amelyet az állatkertek érintett részlegei kaptak meg,

az állatok leölését tartja a „legmegfelelőbb eszköznek biológiai szempontból”, de figyelmeztet, hogy ez a döntés népszerűtlen a nagyközönség szemében, mivel „könnyű a gorillákkal szimpatizálni”, erőteljes érzelmi választ válthat ki a közönség és az állatkerti dolgozók körében, amelyet a közösségi média csak tovább erősít. Mindez károkat okozhat az állatkerteknek és egyéb intézményeknek.

Amikor a hím gorillák elérnek egy bizonyos kort, az állatkertek nem szívesen tartják őket csupa hímekből álló csoportban az erőszakos összecsapások nagy veszélye miatt, a nemileg vegyes csoportokat pedig azért nem szeretik, mert abból utódok születnek, akiknek a tartására nincs hely.

Ez nemcsak a gorilláknál van így, hasonlóképpen nem javasolják más fajok, például a fehér tigrisek, pumák és ocelotok szaporítását az európai állatkertekben.

Miért nem vadítják vissza őket?

Damian Aspinall állatvédő és állatok visszatelepítésével foglalkozó szakember szerint a gorillákat vissza kellene vinni a vadonba. „Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására. Ahogy például az Aspinall Alapítvány is teszi harminc éve: több mint hetven gorillát telepítettek a vadonba” – mondta Aspinall, aki Kentben üzemeltet vadvédelmi parkot.

Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy sok esetben túl bonyolult az állatok visszavadítása, és nincs is elég élőhely ahhoz, hogy biztonságosan szabadon engedhessék őket úgy, hogy elkerüljék a más fajokkal, köztük az emberekkel történő konfliktusokat. Ráadásul a visszatelepített egyedek olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek megsemmisíthetnek vadon élő populációkat. „Tulajdonképpen nincs sok ilyen érintetlen terület odakint – és ez az eredeti probléma része” – mondta Ben Garrod primatológus, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa.

A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA szóvivője elismerte, hogy a gorillakérdés kezelésének tervében szerepel a leölés, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését, és megemlítette, hogy a kasztráció és a hímek magánketrecben tartása jelenleg is alkalmazott módszerek a populáció kontrollálására.

Emberhez mérhető a gorilla intelligenciája

A nyugati síkvidéki gorilla a négy gorilla alfaj közül a legkisebb termetű, két lábra állva 122-183 centiméteres. Egy síkvidéki gorillán végzett vizsgálat 70 és 90 közötti IQ-szintet állapított meg – az emberek átlagos IQ-szintje 100, a legtöbb emberé valahol 85 és 115 között van.

A gorillák a vadonban súlyosan veszélyeztetettek. Pontos egyedszámuk nem ismert, mivel Afrika legsűrűbb és legtávolabbi őserdeiben élnek, de a vadorzás és a betegségek miatt számuk több mint hatvan százalékkal esett vissza az elmúlt húsz-huszonöt évben.

A visszavadítás sem könnyű:

(Forrás: The Guardian, MTI)