Mire az esküdtek eldöntötték a Johnny Depp kontra Amber Heard rágalmazási per végkimenetelét, a közvélemény már tudta, mit akar látni. Szerencsére ezúttal nem a közvélemény, hanem az intézményesített igazságszolgáltatás mondta ki az ítéletet.
Johnny Depp kálváriája ugyanis éppen azzal kezdődött, hogy néhány éve, nagyjából akkor, amikor a #MeToo felemelő jelenségből elkezdett átcsapni boszorkányüldözésbe, a közösségi média által az internet népének arctalan fotelharcosai döntöttek arról, kitől kell elvenni mindent egy hirtelen megfogalmazott vád miatt, és ki úszhatja meg akár azt is, hogy korábban férfiakat drogozott be és fosztott ki Las Vegasban.
Szóval épp ideje volt visszaadni az igazságszolgáltatás privilégiumát az erre kitalált szerveknek, és mivel Deppnek senki nem nyúlt a hóna alá, amikor 2016-ban exfelesége elkezdte házastársi erőszakkal vádolni – és emiatt gyakorlatilag tönkrement a karrierje –, magának kellett a helyére tennie a dolgokat. Amber Heard négy éve még egy cikket is írt, melyben magát kapcsolati erőszak túlélőjének nevezte, a média pedig azonnal beszopta az egészet. Depp az ezt követő években elveszítette összes fontosabb szerepét, Hollywood leírta, de ő nem hagyta magát és a cikk miatt 50 millió dolláros becsületsértési pert akasztott Heard nyakába, akivel ezzel párhuzamosan csúnyán elszaladt a ló.
Hirtelen olyan sztorikat szedett elő, ki tudja honnan, hogy házasságuk alatt Depp agyba-főbe verte őt, eltörte az orrát, egyszer megerőszakolta egy törött vodkásüveggel, mely esetek miatt a mai napig poszttraumás stresszben szenved.
Depp tagadta az egészet, sőt, azt állította, hogy ő az, aki a kapcsolatuk alatt folyamatos fizikai és lelki abúzusnak volt kitéve, az igazságszolgáltatás kerekei pedig szépen lassan mozgásba lendültek, míg el nem jutottunk odáig, hogy a tegnapi napon végre ítélet született az ügyben.
A verdiktet egy látványos, a sajtónyilvánosság miatt az egész világ figyelmét megragadó eljárás előzte meg, mely bővelkedett az emlékezetes pillanatokban, és melynek során Amber Hearddel gyakorlatilag feltörölték a padlót. Amikor ugyanis a színésznő felállt a tanúk padjára, Depp ügyvédjének keresztkérdései mentén látványosan széthullott az általa évekig építgetett mese. Kiderült, hogy az állítólagos bántalmazásokra nem hogy nincs semmi kézzelfogható bizonyíték, de az állításai nagy része egyszerűen cáfolható. Az elhíresült orrtörés másnapján például Heard egy talk show-ba volt hivatalos, ahol makulátlan külsővel huppant le a fotelbe, amikor pedig az ügyvédnő erről egy felvételt mutatott, Heard kínjában csak annyit tudott mondani, hogy a sérülés nyomait smink segítségével tüntették el.
A több órás meghallgatás sztárt csinált az ügyvédnőből, Heard pedig végre egy hazug, gátlástalan nőszemélyként tündökölhetett a közvélemény előtt, mely addigra már látványos bukást kívánt a színésznőnek. A közvélemény már csak ilyen; hősöket, főgonoszokat, epikus küzdelmeket, felemelkedéseket és bukásokat akar, ahogy annak idején Depp-pet is elkönyvelte feleségverőnek, és teljes nyugalommal fosztotta volna meg mindenétől, amit hosszú karrierje alatt sikerült felépítenie. Nos, ezúttal végre az mondta ki az utolsó szót, akinek minden hasonló esetben kellene: az esküdtszék, majd a Fairfax megyei bíróság kijelölt bírónője.
Akik élőben nézték az ítélethirdetést, elégedetten csaphattak a térdükre. A per kimenetele természetesen nem törli el a huszonegyedik század összes igazságtalanságát, de valamit végre egyértelművé tett:
mégsem egy olyan világban élünk, melyben bemondásra lehet tönkretenni embereket, akár a középkor legsötétebb éveiben, a kétkedőket azzal a divatos frázissal elnémítva, hogy „Higgy a nőnek!”.
Az esküdtek kijelentették, hogy Amber Heard 2018-ban megjelent cikke, melyben a színésznő kapcsolati erőszak áldozataként pózolt, közvetlenül hozzájárult volt férje karrierjének összeomlásához, miközben azt is megállapították, hogy az abban foglalt állítások alaptalanok voltak. Az ítélet egyúttal Johnny Deppet is elmarasztalta rágalmazás miatt, mivel az esküdtek nem látták bizonyítottnak azon állítását, mely szerint egy alkalommal Heard maga rendezte be úgy a lakást, mintha azt Depp verte volna szét. Depp 50 millió dollárra perelte exfeleségét, akit az is jól jellemez, hogy ő maga csípőből egy százmillió dolláros viszontkeresettel élt volt férje ellen. Óriási összegek, de a követeléseknek csak a töredékét kapják meg a felek. Deppnek 15 millió dollárt ítélt meg a bíróság, míg a rágalmazás miatt neki kétmillió dollárt kell átutalnia Heard számlájára.
Mindez azonban csak a felszín. A lényeg, hogy a jog betűje szerint tartott eljárásban mondták ki, Depp nem bántalmazta feleségét a házasságuk alatt, vagyis a színésznő hazudott, minden egyes állítása csak egy bosszúálló, gátlástalan nő erőlködése volt csupán, hogy a férfiellenes közhangulatot meglovagolva tönkretegye egykori partnerét. Az ítélethirdetés után Heard csalódottságát fejezte ki és kijelentette, hogy
az eljárás hatalmas visszalépést jelent a nők számára, hiszen ezzel szerinte visszatértek azok az idők, amikor megalázták azt, aki szót mert emelni a férfiak hatalma ellen.
A nyilatkozat túlzás nélkül szégyenteljes. Egy hazugságon kapott rágalmazó előremenekülése, aki még akkor sem képes önkritikát vagy megbánást gyakorolni, amikor egy egész világ előtt lepleződött le.
Depp, aki nem volt jelen az ítélethirdetéskor, hanem azt online követte figyelemmel Angliából, szintén nyilatkozatot tett, melyben elmondta, hogy ezzel egy hat éves tortúra végére kerül pont, és hogy az ítélet végre visszaadta az életét. Az igazság soha nem vész el – ezzel a gondolattal zárta mondandóját, és most minden bizonnyal azzal lesz egy darabig elfoglalva, hogy hosszú, mély kilégzések kíséretében lassan meggyőzi magát arról, hogy ennek az egésznek végre tényleg vége.
Néhány éve a nem a túláradó polkorrektségéről, viszont kíméletlen őszinteségéről híres komikus, Bill Burr egyik előadásán megkérdezte közönségétől a #MeToo kapcsán:
„Higgy a nőnek!” Tényleg? Mindegyiknek? És mi van a pszichopatákkal?
A kérdés akkor kiváltott némi nemtetszést és a nevetés is bátortalanabb volt a megszokottnál, de mint általában, Burr ezzel is a fején találta a szöget. Az ártatlanság vélelme és a tisztességes eljáráshoz való jog az elmúlt években fájdalmasan hiányoztak a közbeszédből, amikor pedig valaki elég bátor volt ahhoz, hogy szót emeljen ez ellen, azt kockáztatta, hogy az ő nevét is felírják az eltörlendők listájára.
Most Johnny Depp végül bebizonyította, hogy senkinek nem lehet alanyi jogon aranyba önteni a szavait, és főleg nem szabadna senkit az igazságszolgáltatás megkerülésével sejtetések, szóbeszéd, a média ügybuzgalma vagy az internet népének szimpátiája alapján élve eltemetni.
Ez is érdekelhet: