Most pedig a már említett problémás elemekhez egy újabb csatlakozott: a rettegett óraátállítás, mellyel kapcsolatban szerdán épp a MÁV mondta el, hogy a fogalmatlan utasoknak mire kellene figyelnük, hogy ne késsék le a – természetesen mindig pontosan induló és érkező – járatokat.

Mert hogy ma hajnalban kettő órakor három órára kellett állítani az órákat. Nem nagy kunszt, először 1916-ban csinált ilyet a Osztrák–Magyar Monarchia, a mostani formájában pedig 1980 óta fut a dolog, vagyis a MÁV-nak röpke 46 éve lett volna átállni erre a zavarba ejtően modern rendszerre.

Nos, a bravúr nem jött össze, a Magyar Államvasutak hivatalos tájékoztató oldalai, a Vonatinfó és a MÁVPlusz reggel fél 9-kor ezt az állapotot mutatták:

Bár az is teljesen hihető magyarázat lenne, hogy Magyarországon valami apró-cseprő dolog miatt – mondjuk leesett fél centi hó – az összes vonat késett, de ezúttal nem ez a rejtély megoldása:

annyi történt, hogy a MÁV informatikai rendszerének képességeit meghaladta az óraátállítással járó nehézségek kezelése, mely miatt az ország határain belül minden egyes járat esetében egyórás késés volt látható.

Na de mégis, mit kezdjünk ezzel a blamával? Egyfelől hibázni emberi dolog, másfelől viszont az van, hogy manapság már egy húszforintos mobiltelefon is automatikusan képes megugrani az óraátállítást, a MÁV-nak viszont még ez is feladta a leckét. Annak a MÁV-nak, ami napi szinten cseszi szét az utasai idegrendszerét a késésekkel, a félretájékoztatásokkal, meg azzal, hogy gyakorlatilag a konstans összeomlás állapotában leledzik.

Szóval igen, jogunk van most ezen is röhögni... igaz, kínunkban.

Ez is érdekelhet: