Friss csapat vállalta magára az új rész fejlesztését, a Ghost Games, vagy korábbi nevén EA Gothenburg pedig úgy érezte, nem volt elég jó az előző két remake, a Most Wanted és a Hot Pursuit, ezért fogta az előbb említett játékok eredetijeit, összegyúrta őket, és persze kicsinosította a végtelenségig. A Rivals a régi klasszikusok részecskéiből jött össze, de mivel online világot élünk, hiba lett volna kihagyni egy nagy szabású multiplayer-hacacáré beletuszkolását, amelyet AllDrive-nak neveztek el a készítők.

Grafika + irányítás

PS3-on teszteltük áldozatunkat, így nem vártunk csodára. Kifutó generáció, szokásos grafika, ami egyáltalán nem csúnya, az út tükröződése, az autók és a táj kidolgozottsága a jelenlegi konzolokhoz mérten nagyon szép, bár néha talán pont ezért is beszaggat picit a játék, de nem zavaróan teszi. A sebességérzet, amiért ezt a szériát szeretjük (néhány kivételtől eltekintve, The Run, szevasz!) megjön az első gázfröccs után, innentől pedig tudjuk, hogy nagy baj már nem történhet, hiszen a recept még mindig ugyanaz.

Az irányítás kellően arcade-jellegű, hála istennek nem tankokat próbál úton tartani a bajba jutott játékos, és régi barátunk, az Easy Drive is szépen a kezünkre áll, ami továbbra is abban hivatott nekünk segíteni, hogy könnyen megtaláljuk a nekünk tetsző versenyeket, illetve helyszíneket, ahová el szeretnénk jutni. Egyetlen hatalmas bakiról azonban mégiscsak meg kell emlékeznünk ezen a ponton. Melyik készítőnek nem jutott eszébe, hogy a start gomb megnyomására a játékok bizony pauzálódni szoktak? Volt egy listájuk, amire a lefejlesztendő feature-ök voltak felvezetve, de azok között a pause-funkció nem szerepelt? Hiába versenyzünk, nem tudjuk megállítani a játékot, nincs lehetőség rá, vagy befejezed a küldetéssorozatot, vagy kilépsz. Ennyi a választás. És ez bizony nagyon idegesítő tud lenni.

Játékélmény

A Rivals sandbox-típusú móka lett, azaz szabadon száguldozhatunk egy viszonylag nagy térképen, amikor és ahogyan csak kedvünk tartja. Újításként a játék elején viszont eldönthetjük, rendőrök vagy üldözöttek szeretnénk lenni, melyek közül mindkettő remek választás, akár egy-egy küldetéssorozat végén is válthatunk közöttük, hogy ne legyen túl unalmas a sebességtúllépés normális esetben eléggé szűkösnek nevezhető eszköztára.

Nem véletlenül emlegetem a küldetéssorozatokat, ugyanis bizonyos küldetésblokkok teljesítésekor léphetünk egyre feljebb a ranglétrán, amely ilyen-olyan versenyek, fejlesztések és persze ellenfél-kiiktatási módok kipipálásakor lépnek életbe. Ez akadályozza meg azt, hogy céltalanul lődörögjünk Redview Countyban, amihez egyébként a rendőrségnek is lesz egy-két szava.

Rendőr vs. versenyző

Most ugyanis semmit sem kell elkövetnünk annak érdekében, hogy a rend őrei a nyomunkba eredjenek (már ha Racer-módban indulunk neki a vágtának), amint meglátnak minket, már indítják is a szirénát, és nem adják olyan könnyen a menekülésünket. De nem ám! Fordított esetben sem lesz egyszerű dolgunk, ugyanis az erősen felfejlesztett autók már rendelkezhetnek olyan eszközökkel is, amelyeket eddig csak a rendőrök tudhattak magukénak (pl. EMP).

Ebből nyilván mindenki kitalálta, hogy upgrade-elhetjük autóinkat, és persze cserélgethetjük is őket, küldetésünk teljesítéseiért kapott Speed Pointjainkat elköltve olyan előnyökre tehetünk szert, amivel a másik fél nem igazán fog tudni mit kezdeni. A fejlesztésekre szükség is lesz, nélküle nem fogunk tudni érvényesülni.

Nem lesz lehetetlen, de egyszerűbb azok élete, akik megveszik a különféle bruttósításokat, amelyeket néha persze a küldetések is indokolni fognak. És arról még nem is beszéltünk, hogy amolyan Underground-módra az autók külsején is változtathatunk, sőt akár rommá is törhetjük a verdákat az utakon. Ha valaki azt mondaná, a Ghost összegyúrta a legnépszerűbb NFS-epizódok legjobb pillanatait, az jó helyen keresgél.

Multiplayer

AllDrive. Jegyezzük meg ezt a szót, mert ez hivatott ledönteni a single player és a multiplayer módok közé felhúzott falat. Arról van szó, hogy akár barátaink is bekapcsolódhatnak a Redview Countyban végzett áldásos vezetői tevékenységünkbe, de persze az üldözőibe is, ha ahhoz van kedvük, ami elég jó poén lehet, casual autós játék fétissel megáldottak számára pedig akár tartós betegséggel is járhat. Érdekes adaléka a Need for Speed-franchise-nak, szóval érdemes összeszedni a haverokat, és végre rabló-pandúrosat játszani kocsikkal. Minél többen vagyunk, annál jobb.

Összegzés

Vajon mit lehet elmondani egy új NFS-játékról? Ha csak nem igyekeznek valami nagyon súlyos fordulattal feldobni a szériát (mint pl. a quick time eventek a The Run-ban), semmi újat. A Black Box és a Criterion sem tudott sok újdonsággal szolgálni, de igazából erre sosem volt szükség. Aki Need for Speed-játékot vesz, az mindig ugyanazért veszi, a remek arcade-hangulatért, az epikus üldözésekért, a sebességérzetért, és nem meglepően új funkciókért. És általában működik is a dolog.

A Rivals is remekül hozza, amit kell, és bár néhány igen idegesítő hibával találkozik a gémer (pause gomb hiánya, néha olyan fizikával csapódunk a falnak, mintha matchbox lennénk, amit egy ötéves gyerek izomból falhoz vág), mégis csak szeretni lehet. Bár ezúttal talán nem kellett volna a soundtrack terén elkanyarodni a lakossági irányba, mert így olyan érzésem van, mintha egy rakás Balaton Sound-rajongóval ülnék egy kocsiban, akik a hangulatfokozás érdekében csak és kizárólag pumpálós dance-t hajlandóak üvöltetni a hangfalakból.

8/10