A harmadik mindig nagyon necces. Ha már két részt készítettél egy filmből vagy egy játékból, a második után mindig felmerül a kérdés, hogy merre tovább. Akkorra már kiderül, hogy mennyi szufla van még egy szériában, ekkor jönnek az irányváltások, a néha fura megoldások, hogy felrázzanak egy franchise-t. A Project CARS úgy döntött, hogy inkább megpróbál mindenkinek jó lenni, de olyan nincs, és ezt épp a Forza tudja megmutatni a legjobban.

A Forza ugyanis két részre bomlott, ott a Motorsport-széria, ami még mindig a szimuláció felé tolódik erősen, és ott a Horizon, ami egyértelműen az arcade fanokat kenegeti hájjal. De a két széria nem mosódik össze. Nem véletlenül. A Project CARS megpróbált a harmadik résszel kicsit mindenkinek kedvezni, eltolni a szériát egy arcade-esebb irányba, de furán oldotta meg a helyzetet.

A Project CARS 3 ugyanis tényleg minden akar lenni egyszerre, így az irányítást is úgy lőtte be, hogy azért mégse lehessen úgy száguldozni, hogy az ember folyamatosan tövig nyomja a gázt, de a fékre sosem lép, de majdnem, ráadásul erősen driftközpontú is, ami egy szimulációtól kissé fura. De hát hol lenne ez szimuláció? Inkább egy kísérlet arra, hogy mennyire lehet arcade-dé tenni egy egykor erősen a szimuláció felé húzó címet. Erre volt már példa, több is, PS4-en például a DriveClub, ami kontrollerrel kísértetiesen hasonlít ehhez a harmadik részhez irányítás tekintetében.

Grafikailag semmi extrára nem érdemes számítani, kifejezetten csalókák voltak az első videók, pláne a képek, a játék ugyanis egyáltalán nem közel fotorealisztikus, de azért rondának sem mondható, az előző rész mellé tehető, nagy változásokat nem fogsz észrevenni rajta. Én PC-n játszottam vele, rövid idő alatt kiderült, hogy billentyűzettel semmi értelme irányítani, jöhet a kormány, vagy inkább a jó öreg DualShock, amivel nagyjából 20 perc után az ember hozzászokik ahhoz, hogy mit szeretne tőle ez a játék, ha nem akarja állandóan a falnak csapni és összetörni az autóját.

Ha ez megvan, akkor igazából móka és kacagás jön. A Project CARS 3 ugyanis szórakoztató játék, még akkor is, ha közel sem hibátlan. Inkább úgy fogalmaznék, hogy kicsit darabosnak tűnik. Mintha egy felvezető lenne egy jövőbeli, nagyon erős negyedik részhez. A karriermódja kifejezetten jó, utcai versenyektől kell felküzdenünk magunkat az egészen profi ligáig (na ezért ez nem Need For Speed, még akkor sem, ha a készítők hozták össze anno a Shiftet), közben dinamikusan változik az időjárás, a versenyek nagyon szórakoztatóak tudnak lenni, bár néha kissé irreálisan büntet a játék, vagy inkább nem túl következetesen, egy-egy pályaelhagyás ugyanis nem mindig jár kötelező lassítással, és ezt bizony jó lenne végre kijavítani benne.

Az autók felhozatala bivalyerős, több mint 200 autóval lehet furikázni, minden van, mint a búcsúban, magyarul mindenki megtalálhatja közülük azt, amit csak szeretne. Ettől egyébként nem is lesz unalmas a játék. De nem csak ettől, hanem attól sem, hogy a pályák és a különféle ligák tényleg változatosak, többnyire szépek is, bár nem mentesek egyébként itt-ott grafikai bugoktól, viszont semmi igazán vészes nem kerül elő.

A játékban összegyűjtött pénzünkből további versenyeket oldhatunk fel, és nem feltétlenül tudjuk könnyen teljesíteni az adott pályák különféle kihívásait sem, főként azért, mert az ellenfeleink szeretnek elég bunkón vezetni, ami lehet akár bug vagy feature is, de az biztos, hogy Dom módjára mennék utánuk, amikor néha kipörgetnek egy-egy kanyarban, mert direkt belém jönnek.

Fura egy jószág egyébként a Project CARS 3, mert bár ott van benne a fejlesztés lehetősége, és hála istennek azért az irányítást sem terelték el a totális arcade-irányba, mégsem kedvez a könnyűségével azoknak, akiknek elvileg szól. Mert kinek szólna egy arcade-esített autóverseny, ha nem azoknak, akik nem akarnak szenvedni holmi kormányokkal, nem érdekli őket a gumikopás, nem kíváncsiak a beállításokra, csak száguldani akarnak szuper autókkal szuper tájakon szájtátva?

A Project CARS 3 tulajdonképpen azért érdekes, mert megpróbálja a régi rajongókat terelni az arcade irányába. Az viszont lehetetlen, vagy nem így érdemes csinálni. Aki szimulátorokon él, az maximum egy könnyed kis levezetésként tol néhány kört egy ilyen címmel. Ők viszont vegyék elő a második részt? Hiába a szórakoztató versenyek tömkelege, az okés grafika, ez nem fogja meggyőzni azokat, akik eddig azért nem játszottak a szériával, mert nekik túl komoly volt. Akinek meg éppen komoly volt, ezzel nem fog játszani.

A Slightly Mad Studiosnak, de főleg a Codemastersnek, aki felvásárolta őket tudnia kellett volna, hogy ezt maximum egy nem számozott epizóddal lehetett volna elérni, és úgy lett volna ez az egész elegáns. Ez mint Project CARS 3 nem túl erős, bár tény, hogy jó vele játszani. Mint mondjuk Project Cars: Drive Like Hell sokkal nagyobbat ütött volna. Nem egy Forza Horizon, de így is nagyon kellemes ez a harmadik rész, ha mondjuk imádtad a DriveClubot, akkor ne tökölj, azonnal próbáld ki!