Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Azonnal szeretném leszögezni, hogy nagy rajongója voltam a Pitch Perfectnek, madarat lehetett volna fogatni velem, amikor kiderült, hogy folytatják a Barden Bellák kalandjait. De erre nem voltam felkészülve.

A Tökéletes hang abszolút meglepetésként ért mindenkit 2012-ben, mert sikerült egy abszolút tiniknek való házi feladatot olyan hangon felmondani, hogy attól a felnőttek is elégedetten csettintettek, többnyire ütemre, mert az acapella-csajok (néha szó szerinti) hányattatásainak teljesen sablonos, de mégis elképesztően szórakoztató, vicces és nem utolsósorban turbó feelgood-üzemmódba kapcsolt bemutatását egyszerűen nem lehetett nem szeretni. A Pitch Perfect volt azon kevés filmek egyike, ami olyan jól bejáratott undormány kliséket, mint egy mezei hányásba fekvés is képes volt sírós röhögéssé változtatni egyetlen szempillantás alatt, az izzadtságszag megjelenése nélkül.

A folytatás elkészülése elkerülhetetlen volt, hiszen szépen hozott a kasszára az első rész, és tulajdonképpen ez pont az a sztori, amit akár Halálos iramban-méretű sagává is lehet duzzasztani, verseny lehet sok, új tagok mindig jöhetnek, még akkor is, ha a csajok már lediplomáztak. Annyi pénz van a Pitch Perfect-univerzumban (jézusom, ezt még leírni is furcsa), amennyit még a svájci bankárok is csak hümmögéssel tudnának elhelyezni szabadon választott bankszámlákon.

De ezt a folytatást a rendezőként tapasztalatlan Elizabeth Banks jegyzi, és már nem egy elkészült könyvön alapul, mint az első rész, amely Mickey Rapkin azonos című művének filmváltozata volt. Az első rész forgatókönyvírója, Kay Cannon próbált valamit kezdeni a helyzettel, és jelenleg ő az a faszi, akivel szívesen elbeszélgetnék egy sötét sikátorban. Mert hogy a Tökéletes hang 2-nek nem hogy nincs sztorija, de olyan, mintha megpróbált volna az első film elemeiből túlélni egy második filmet, mégpedig úgy, hogy az előzőleg kedvelt karaktereket is szerethetetlenné teszi.

A történet szerint Háj Amy véletlenül muffot villant a Bellákkal Obama elnök születésnapján elkövetett fellépése közben, aminek köszönhetően a lányokat kizárják mindenféle versenyekből. Az acapella-világbajnokságon még elindulhatnak, hát elindulnak. Közben egy egykori Bella (Katey Sagal) lánya érkezik az egyetemre azzal a lendülettel, hogy ő is a csapat tagja lesz, hát fel is veszik Emilyt (Hailee Steinfeld) a bandába, annak ellenére, hogy ez szigorúan tilos. Ezzel párhuzamosan Beca gyakornoki állást vállal egy stúdióban, ahol azonnal elkapja őt a gépszíj. A verseny időpontja nagyon közeleg, a Bellák szétesnek, kihívójuk, a Das Sound Machine pedig túl profi ahhoz, hogy legyőzzék őket.

Akkor most szedjük össze, mi derül ki a kétórás játékidőből.

  • Háj Amy olyan prosztó, mint volt, ezt ezúttal fingós poénok indokolatlan tömegével próbálják meg szemléltetni.
  • Aki leszbikus, az 0-24-ben csak leszbikusságáról tud beszélni, aki problémás helyen nőtt fel, az minden kérdésre indokolatlanul azt válaszolja, hogy őt majd elrabolják, kitoloncolják, és az élet kemény, mint a Kalapács Józsi. Akkor is, ha a kérdés a legcsekélyebb mértékben sem indokolná ezt a választ.
  • Egyedinek számít az, hogy valaki rettenetes sample-ekkel feldob egy karácsonyi dalt, amitől az úgy hangzik majd, mintha MC Hawer és Tekknő remixelték volna. Még valamikor a ’90-es évek elején. Egy Amigán.
  • Ha meg kell találnod a saját hangod, akkor csak ülj le valakivel, csináljatok valami teljesen átlagosat, majd mosolyogjatok egymásra, mert már készen is vagytok.
  • Ha forgatókönyvíró vagy, és azt akarod megjeleníteni, hogy valaki rettenetesen zavart lesz egy másik ember jelenlététől, akkor bátran süsd el 15-20-szor azt a poént, hogy az egyik fél sértésként bókokat mond a gyűlölt félnek.
  • Ha nagyon zavarban vagy egy lány jelenlétében, akkor cukinak számít az, hogy nem létező szavakat mondasz. Sokáig.
  • Vannak titkos acapella versenyek, amik annyira titkosak, hogy csak jelszóval lehet bejutni, de kvázi az egyetem összes csapata bent van. Nagyon titkosak.
  • Bár a bellaság tuladjonképpen azt jelenti, hogy egy családot alkotnak, akik mindig ott vannak egymásnak, és sosem szakadnak el a másiktól, arról fogalmuk sincs, az első rész végzősének és egyben egyik főszereplőjének, Chloenak mi lett a sorsa, majd jól meglepődnek, amikor kiderül.
  • Simán át lehet futni kemény túlsúllyal is A-pontból B-be, akkor is, ha azok nincsenek közel egymáshoz.
  • És a legfontosabb: az USA-ban mindenkinek van hirtelen annyi pénze, hogy ki tudjon fizetni egy repjegyet Koppenhágába, főként az egyetemistáknak.

Én imádni akartam a Tökéletes hang 2-t, de sem hangulatában, sem szerethetőségében nem volt köszönőviszonyban az első résszel. Megszürkültek a kedvelhető karakterek, idegesítővé vált a humora (kivéve az Elizabeth Banks-John Michael Higgins párost, akik szinte az összes jó poént megkapták), rettenetes szóviccekkel pakolták tele a kétórás játékidőt, és bár az acapella-fellépések még mindig nagyon ügyesek, a végső buli pedig megint perfekt, ez bizony egy olyan folytatás, amire nulla ötlettel indultak neki a készítők, így pont olyan lett, mint egy profit érdekében összelapátolt második rész. Szívtelen, roskadozó és helyenként kifejezetten irritáló. Azért mindenki adjon neki egy esélyt, mert sokan megtalálták benne a számításukat. Inkább nézzük meg nagyon sokszor az elsőt. Abból baj nem lehet. De már most félek a bejelentett harmadik résztől.

3
  • Sajnos csak próbálkozik azzal, hogy az első rész nyomába érjen
  • A forgatókönyv viszont valami rettenet
  • Az előadások továbbra is fantasztikusak

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.