Az idei BAFTA-gálán óriási botrány lett abból, hogy a szervezők meghívták azt az embert, akinek az életéből az egyik díjakra jelölt film készült.
Az I Swear című életrajzi filmről van szó, melynek hőse Tourette-szindrómában szenved, aminek az egyik közismert tünete, hogy az illető önkéntelenül tikkel és káromkodik. Ez aztán olyan helyzetekhez vezetett, hogy a díjátadón többször is megfagyott a levegő.
Mivel az eset miatt ez a szindróma az érdeklődés középpontjába került, előbvettünk egy öt éve készült interjút, amit egyfelől élmény újranézni, másfelől pedig a megtekintésével az ember azonnal képbe kerülhet azzal, milyen lehet ezzel az állapottal létezni.
A betegség neve egy Georges Gilles de la Tourette nevű francia neurológustól származik, aki elsőként írta le a rendellenességet a XIX. században. Legszembetűnőbb tünetei közé tartoznak a kényszermozgások (a már említett tikkelés), az akaratlan, hirtelen és ismétlődő hangadások, vagy akár a kényszeres káromkodás. A tünetek igen széles skálán mozognak, súlyos esetekben a beteg olyan ismétlődő mozgásokba kezdhet – mint például különböző testrészeinek ütögetése vagy az öklének, netán fejének kemény tárgyakhoz csapkodása –, melyek miatt képes akár magában is komoly kárt okozni.
Szerencsére egy meglehetősen ritka rendellenességről van szó, hiszen tízezerből 5 és 50 közötti gyermeket érinthet valamilyen formában, ráadásul gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával és megfelelő stratégiák kidolgozásával a tünetek mérsékelhetőek, sőt, felnőttkorra maguktól meg is szűnhetnek.
Az interjú alanya az akkor harmincéves Anita volt, aki szintén ebben a betegségben szenved, ami neki komoly küzdelmet jelentett a húszas éveiben. Még azért is harcolnia kellett, hogy egyáltalán diagnosztizálják nála a betegséget, mert az orvosok kezdetben nem vették komolyan a problémát, addig pedig, amíg az ember azt sem tudja, mi a baj vele, nehezen kezdődhetne el az elfogadás és a gyógyulás folyamata.
Anita egy szép és sziporkázó lány, akit az angolul értőknek igazi élvezet hallgatni. A tikkelés, a fura mozdulatok ott vannak, és az interjú végi elköszönés is meglehetősen viccesre sikerül, de mindemellett az embert teljesen leveszi a lábáról a lány humora, energiája és intelligenciája. Neki végül sikerült felülkerekednie a betegségén, ma már teljesen jól érzi magát a bőrében és videojátékos streamerként Sweet Anita néven az Instagramon és a YouTube-on is százezrek követik.
Még egy kis pikáns közjáték is elfért az interjúban, amikor Anita arról beszél, hogy szex közben nem jön elő a tikkelés, olyankor ugyanis egész másra összpontosít az ember, ez azonban csak akkor van így, ha jól érzi magát az ágyban. Ezzel kapcsolatban elmeséli, hogy volt egy srác, akit sajnos sikerült ágyékon ütnie, ami amellett, hogy igen kínos élmény lehetett mindkettejüknek, tudjuk jól, hogy mit jelent. A sztori poénja, hogy ennek ellenére még öt évig jártak az illetővel, szóval a srác biztosan fejlődött közben a jó irányba.
Íme a remek néznivaló, amihez tényleg szükség van nyelvismeretre:
Anita egyébként demiszexuálisnak vallja magát – azaz csak olyanok iránt érez vonzalmat, akikkel előzőleg nagyon mély érzelmi kapcsolatot alakított ki (ma is tanultál valamit) –, a streamerkedés mellett az édesanyját gondozza és aktívan kampányol a Tourette-szindróma tudatosításáért. Streamjein is humorosan kezeli a tikkjeit, ami miatt a rajongói a Tourette királynőjeként emlegetik.
Ez is érdekelhet: