Ha egyszer körülnézünk várakozó embertársaink között, sokuknál azt láthatjuk, okostelefonjukat bámulják. Pénztárcánk vastagságától függetlenül már szinte mindannyiunknak van nagyképernyős készüléke. Telefonálunk, üzenetet írunk, játszunk, videót nézünk rajtuk, s egyesek hosszú szövegeket is okostelefonon olvasnak. Mennyit „szabad” képernyőn olvasni?
A technológiai fejlődés gyorsulása a 21. században életünk minden területén érezhető. Sok minden megváltozott, ami a szokásainkat illeti. Ennek természetesen megvan a pozitív, illetve a negatív oldala is. Vegyük például az olvasáshoz köthető igényeinket.
Tegyünk egy rövid történelmi áttekintést arra vonatkozóan, hogyan is próbáltak az emberek információt rögzíteni, továbbítani.
Mezopotámiában körülbelül 6.000 évvel ezelőtt agyagtáblákra írtak, az egyiptomiak 3.000 évvel ezelőtt pedig papiruszra. Gutenberg kifejlesztette a könyvnyomtatást a 15. században, az információszerzés sok ember számára elérhetővé vált. Mára pedig eljutottunk a digitalizált könyvhöz, az úgynevezett e-bookhoz. Manapság a „hagyományos” könyvek és digitális társaik egyszerre vannak jelen a piacon.
A könyv
Vagyunk jó néhányan, akik ragaszkodunk a „hagyományos” formátumú könyvekhez az olvasás élménye miatt. Hiányozna az illata, a tapintása. Egy könyv esetében mindenképpen előnyként említhető, hogy nem kell lemerüléstől tartanunk, vagy technikai hibából fakadóan mellőznünk az olvasást. Egy könyv hátránya egyértelműen az, hogy egy hosszú írás lehet akár 1-2 kilogramm súlyú és valószínűleg jelentős helyet foglal el egy táskában.
Az e-könyv
Okostelefonunkon vagy könyvolvasónkon akár több ezer könyv elfér egy helyen. Tabletet, telefont használva sokkal hamarabb férhetünk hozzá új tartalmakhoz. Se perc alatt letölthetünk egy-egy újabb művet akár a Magyar Elektronikus Könyvtárból.
Egy e-könyvolvasó kis helyet foglal. A Háború és béke köteteit ugyanazon a párszáz (130-500) grammos tartanivalón olvashatjuk el, amin egyik pillanatról a másikra egy másik könyvet is megnyithatunk. Vagy ha hirtelen indíttatást érzünk, hogy megnézzük a korabeli viseleteket, használati tárgyakat, - internetes kapcsolattal - rögtön rátalálhatunk szinte bármilyen képre.
Utazás közben, helyi járatokon talán jobban is járunk egy egykezes tárggyal. Egy e-könyv mindenképpen egykezes dolog, könyvet általában két kézzel tartunk. S mivel többször csak néhány megállónyi időt várakozunk (magunkban), jobb ilyenkor afféle olvasmányt választani, ami rövid ideig igényli figyelmünket. A megállók között például érdemes áttekinteni egy-egy rövid irományt. Vagy hogy spóroljunk a kiadásainkon, megnézhetjük a Lidl akciós újságot lapozható formában. Illetve bármely másik üzletét, amelyiknek elérhető online a katalógusa. Ennek köszönhetően időt és pénzt tudunk spórolni, a tömegközlekedésen töltött idő alatt el tudjuk dönteni, hogy melyik boltban szeretnénk megvásárolni egy-egy terméket.
Érdemes számolnunk azzal, hogy a sok – manapság elterjedt világító – képernyő előtt töltött idő negatív élettani hatásokat tud okozni. Kutatások bizonyítják, hogy aki napi több órát tölt képernyőt nézve, hajlamosabb a szemszárazságra és a pirosodásra. Felnőttként átlagosan napi 11 órát töltünk el a képernyők előtt. A fiataloknál ez a szám hasonlóan nagy lehet. Amennyiben lehetőségünk van rá, fél óránként érdemes felállni a számítógép elől, és eltölteni egy kis képernyőtől mentes időt. Ha nem megfelelő pozícióban ülünk a számítógép előtt, akkor az az egész hátunkat hajlamos megterhelni. Ha kezünket sokáig ugyanabban a pozícióban tartjuk, és folyamatosan gépelünk vele, ínhüvelygyulladást is kaphat. A fizikális oldal mellett a mentális oldalt is érdemes figyelembe venni. Minél több időt töltünk képernyő előtt, annál hajlamosabbak lehetünk arra, hogy függjünk tőle.
Szabadidőnkben próbáljunk meg olyan tevékenységet vagy hobbit keresni, ami nem kötődik szorosan a számítógépekhez, illetve lehetőséget ad arra, hogy átéljük a flow-élményt. Agyunk eközben másik “tudatállapotba” kerül, ez kitűnő lehetőség a feltöltődésre.
Miközben számítógép előtt ülünk, akkor is rendelkezésünkre áll néhány eszköz, amivel a szemünk állapotát tudjuk kímélni:
A monitor képfelbontásánal törekedni kell a minél magasabb minőségre (1920x1080-as vagy annál nagyobb képfelbontás). Ha szemüvegesek vagyunk, érdemes kékfény szűrő lencsét kérni az optikában. Amennyiben remek látásunk van, ez esetben is van lehetőségünk beszerezni néhány ezer forintért ilyen szemüveget, ami hasonló lencsével van ellátva.
(Szponzorált tartalom)
