Sehol egy kompozit anyag vagy szponzorlogó, csak a tiszta adrenalin, és néhány ember a fagyos Alpokban, akiknél a biztonsági felszerelés kimerült egy vastagabb kötött sálban. 1924. január 25-én Chamonix-ban valami olyasmi kezdődött el, ami megváltoztatta a sporttörténelmet.
Amikor ma ránézünk egy profi síugróra, úgy néz ki, mint aki épp a Marsra készül landolni: szélcsatornában tesztelt overál, high-tech sisak, mérnöki pontossággal megtervezett lécek. 102 évvel ezelőtt, a franciaországi Chamonix-ban a „felszerelés” még mást jelentett. Csak egy gyapjúzakó, egy kötött sál és egy bőrből készült bakancs volt a sportolókon, akik aztán egy jeges csatornán csúsztak le egy olyan bobbal, ami leginkább egy kiszuperált kerti padra emlékeztetett.
Nem is olimpiának indult
Az eseményt eredetileg nem is téli olimpiának hívták. A hivatalos neve „Nemzetközi téli sporthét” volt, amit az 1924-es párizsi nyári játékok felvezetéseként hirdettek meg. Aztán a siker akkora lett, 16 nemzet összesen 258 sportolója feszült egymásnak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag rábólintott, hogy tényleg ez volt az első téli olimpia.
Chamonix-ban még nem a tizedmásodpercek és a technológiai fölény dominált, hanem a nyers erő és a stílus. Jégkorongban a kanadaiak úgy gázoltak át a mezőnyön, mint egy hókotró. 110 gólt ütöttek, és összesen hármat kaptak az egész torna alatt. Akkoriban még nem volt maszk a kapusokon, ami elég nagy veszélyt jelentett a fogsorukra.
Stílus és sztárok
Ha megnézzük a korabeli fotókat, van bennük valami megmagyarázhatatlan menőség. Aztán rájövünk, miért: nincsenek neonszínek, óriási logók, csak természetes anyagokból készült, klasszikus szabású ruhák, és a felfedezés izgalma. A sportolók akkor még nem pénzért mentek oda, hanem azért, hogy bebizonyítsák, a téli sportok izgalmasak.
Sztárok persze már akkor is voltak. Itt tűnt fel műkorcsolyában a mindössze 11 éves Sonja Heine, aki bár utolsó lett, később a sportág legnagyobb ikonjává és Hollywood ünnepelt sztárjává vált. A curling már az első téli olimpián is szerepelt, de 82 évet kellett várni, mire az olimpiai bizottság hivatalosan is elismerte az itt kiosztott érmeket.
Chamonix és az első téli olimpia emlékeztethet minket, hogy a sport lényege nem a karbonváz és a telemetria, hanem maga az ember, aki kiáll a hidegbe, és akkor is elrugaszkodik a sáncról, ha tudja, hogy a földet érésnél csak saját magára számíthat. Ma, amikor a tévén nézzük a közvetítést, érdemes fejet hajtani az úttörők előtt, akik 1924-ben megmutatták, hogyan kell stílusosan megfagyni a dicsőségért.
(Fotók: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Csoda a jégen, Eddie, a sas és a Herminator legendás győzelme – A téli olimpia legjobb sztorijai
Melyik minden idők legszerencsésebb olimpiai aranya? Hogyan győzték le az esélytelen egyetemisták a világ legjobbjait? Miként lett az olimpia hőse a síugró, aki tökutolsó helyen végzett? Az összeállításunkból kiderül.
Hamarosan nem lehet téli olimpiákat rendezni az időjárás miatt
A téli olimpiák eddigi házigazdáinál – egy kivételével – nem megfelelő az időjárás az újabb rendezéshez.
A jégen zajlott a hidegháború egyik leghíresebb „ütközete” – Miracle on Ice
Ez a siker az egyik legemlékezetesebb pillanat a téli olimpiák történetében, még film is készült belőle.
