Détári Lajos még mindig egy csalódott, sértett ember, a Pesti Hírlapnak adott interjúban ez tökéletesen érződik. Szomorú, dühös és kritikus, ahogy megszoktuk tőle.
A Détári focisuli nem akar összejönni, mert egyszerűen nem adnak pályát Dömének, pedig nagy álma volt egy utánpótlás-nevelő klub. Hazudtak, és becsaptak, mondta Détári, akinek persze meg van a véleménye az NB I-ről és a pénzáramlásról is.
„Valami mindig hiányzik a magyar labdarúgásból. A kilencvenes években nem volt pénz, kényszervállalkozóként a labda helyett a számlák után rohangáltunk, szélhámosok és szerencselovagok irányították a klubokat, ígérgetések, fizetéselmaradások jellemezték az egészet.
Most dúskálunk a javakban, és csak részsikereknek örülhetünk.
A Fradi őszi kupaszereplése például biztató volt a számomra, úgy látom, ott elkezdődött valamiféle pozitív folyamat. Ha ezt folytatni tudják, állandó résztvevői lehetnek a nemzetközi színtérnek.
Azt mondom, hogy ilyen kiugróan magas anyagi lehetőségek mellett illene a magyar bajnoknak két-három évente eljutni a BL-csoportkörbe, és egy állandó résztvevőként szerepelni az Európa-liga hasonló szakaszában.”
Emellett az NB I-ről is lesújtó véleménnyel volt, tucatfocisták játszanak, eltűntek az egyéniségek:
„Ettől még nem kellene például a svéd harmadosztályból futballistát hozni Újpestre. Megdöbbentett, amikor olvastam ezt a hírt. Az egy olyan bajnokság, ahol délelőttönként a játékosok egy része még halat pakol, délután pedig kedvtelésből rúgja a lasztit. Hát hová jutottunk?”
Nehéz vitatkozni Détárival, ahogy azzal is, hogy a magyar foci színvonalának folyamatos csökkenésében neki is szerepe van, ahogy minden korábbi – kiváló vagy kevésbé kiváló – labdarúgónak és edzőnek.
Itt van a teljes interjú.
(Fotó: nyugat.hu)