A Nap és a Merkúr között.

A 19. század derekán Urbain Le Verrier az égitestek mozgásának dinamikai leírására specializálódott francia matematikus a Merkúr mozgását tanulmányozta, majd miután arra a megállapításra jutott, hogy a bolygó mozgása nem felel meg a newtoni fizika számításainak – pályája és az égitest tényleges mozgása nem egyezett –, azt feltételezte, hogy ezeket a számításbeli eltérésekre az lehet a magyarázat, hogy

a Nap és a Merkúr között van egy bolygó, amit ő csak a tűz és a vulkánok római istene után Vulcanusnak nevezett el.

Le Verrier már csak azért is meg volt győződve a planéta létezéséről, mert korábban matematikai és csillagászati számítások, valamint megfigyelések révén sikeresen megállapította a Neptunusz helyét a Naprendszerben, azaz ő fedezte a Naptól számított legtávolabbi bolygót – pontosabban Johann Gottfried Galle német csillagásszal együttműködve.

Mondanunk sem kell, hogy a francia matematikus és más csillagász sem talált bizonyítékot az ominózus bolygó létezésére, azóta pedig Albert Einstein 1915-ben közzétett relativitáselmélete – a Vulcanus létezésének feltételezése nélkül is – tökéletesen megmagyarázta Merkúr keringésének a tudomány addigi állása szerinti megmagyarázhatatlan vonásait.

Pedig több, köztük hazai csillagász is látni vélte a Vulcanust,

vagy ahogy például Kassai Raisz Miksa is nevezte: a Vulkánt – így írt a bolygóról 1886. júniusában a Természettudományi Közlöny XCIII. kötetének 202-ik füzetében:

„Több év óta a naprendszerhez tartozó bolygók abszolút mozgása mathematikai törvényeinek kiszámításával foglalkozván, számításaimnak egyik eredménye azon következtetésre vezetett, hogy a Nap és Merkur közt még egy bolygónak – a több csillagásztól is feltételezett – Vulkán bolygónak kell léteznie. Erre nézve számításom eredménye a következő: a VULKÁN bolygó átmérője (tengelye) = 724.9752 km.; útja pályájában egy nap alatt 5,502,355 km.; egy óra alatt 229,264 km.; tropikus mozgása egy nap alatt 98,059.16 km.; a Naptól való távolsága 11,436,932 km. Évi periodikus mozgását 13.21651 nap alatt végzi.”

(Forrás: Interesting Engineering, Forbesplanetology.hu, Wikipédia, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Tudod, miért éppen négy számjegyből áll a PIN-kód?

Spoiler: A feltaláló feleségéhez van köze.

Tudtad, hogy a Vénuszon tovább tart egy nap, mint egy év?

Bajban lennénk, ha naptárt kellene készíteni a Vénuszhoz, ugyanis esetében egy kisebb anomáliával van dolgunk.

Ez a világ legelső fotója, amelyen egy ember szerepel

1838-ban készült, azt viszont nem tudni, hogy kit ábrázol.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában