Tudtad, hogy a Vénuszon tovább tart egy nap, mint egy év?

Bajban lennénk, ha naptárt kellene készíteni a Vénuszhoz, ugyanis esetében egy kisebb anomáliával van dolgunk.

Egy év a Földön 365 napból, egy nap pedig 24 órából áll, azaz bolygónk 365 nap alatt kerüli meg a Napot és 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, vagyis ahogy látod, a Földön egy év hosszabb, mint egy nap. Azonban ez nem minden bolygóra igaz a Naprendszerünkben, például a Vénusz esetében. Ez a planéta ugyanis a Naprendszer leglassabban forgó bolygója, és annyira lassú, hogy előbb kerüli meg a Napot, minthogy megfordulna a tengelye körül, vagyis

a Vénuszon tovább tart egy év, mint egy nap – keringési ideje 224,7 földi nap, míg a forgási ideje 243 földi nap.

Ráadásul a Vénusz a Naprendszer bolygóira (és az egyéb égitestek többségére) nem annyira jellemző módon* az óramutató járásával megegyező irányba forog (retrográd mozgás) – a szakértők erre egyébként még nem találtak magyarázatot, de azt feltételezik, hogy egy aszteroida becsapódása miatt alakulhatott így –, miközben a többi bolygóval azonos irányba haladva kering a Nap körül.

* Csak az Uránusz és a Plútó a társa még ebben, igaz, utóbbi 2006 óta már nem is számít bolygónak, merthogy átsorolták a törpebolygók kategóriájába.

Mondunk még néhány érdekes dolgot a Vénuszról

A Vénusz a Naptól számított második bolygó, tehát a Föld közvetlen szomszédja, ám nem ezért szokták a Föld testvérbolygójaként emlegetni, hanem mert mérete, tömege és gravitációs ereje hasonló a Földéhez.
Nevét a szerelem és szépség római istennőjéről, Venusról kapta, ezzel ez a Naprendszerünk egyetlen olyan bolygója, amit női alak után neveztek el – egyébként rajta kívül csak három törpebolygó visel női nevet (a Ceres, az Eris és a Haumea) –, de Esthajnalcsillagként is szokták emlegetni.
A Vénusz a Hold után a második legfényesebb objektum az éjszakai égbolton – olykor még nappal is észrevehető –, de
magát a bolygót, pontosabban annak felszínét nem lehet látni, ugyanis nagy fényvisszaverő képességű, átlátszatlan (szén-dioxid- és kénsavtartalmú) felhőréteg borítja, emiatt
a Naprendszerben itt a legnagyobb az üvegházhatás, ami +460 Celsius-fok körüli felszíni hőmérsékletet eredményez.
A Vénusz forgástengelyének kicsiny hajlása miatt (2,6 fokot zár be a pályasíkra merőleges iránnyal) az időjárás nem mutat évszakos változásokat.
Az erős üvegházhatás és a légköri áramlások miatt a sarki és egyenlítői, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek között sincs lényeges különbség az alacsonyabban fekvő légrétegekben.