Ez pedig igencsak feldühítette az Egyesült Államokat.
A második világháborút követően a két nagyhatalom, vagyis az Egyesült Államok és a Szovjetunió kísérletezni kezdett, hogy mi mindenre tudnák felhasználni a (megmaradt) atomfegyvereiket. A szovjetek egy Nukleáris robbantások a nemzetgazdaságért nevű programot indítottak, aminek keretében több mint 120 ipari nukleáris robbantást hajtottak végre. A projekt elnevezése egyértelműen jelzi, hogy mindennek (nemzet)gazdasági céljai voltak, ami még igaz is, ugyanis földalatti olaj- és gáztárolók létrehozásában, érckitermelésben és geológiai kutatásokban használtak fel.
Ilyen hangja van, amikor felrobban egy atombomba
Úgy tűnik, a filmekben gyakran túleffektezik az atomrobbanás hangját.
Ennek a programnak köszönheti puszta létét egy tó is, azt ugyanis egy föld alatti atomrobbantással hozták létre még a 60-as évek közepén Kazahsztán területén. Egészen pontosan 1965. január 13-án egy több mint száz kilotonnás atombombát robbantottak fel a Szemipalatyinszki kísérleti telepen egy 178 méter mélységű fúrt lyukban – viszonyításképpen: a Hirosimát elpusztító atombomba 15 kilotonnás rombolóerejű volt, míg Nagaszakit 20 kilotonnás érte.
A robbantás következményeképpen keletkezett egy majdnem szabályos kör alakú, 400 méter átmérőjű, legmélyebb pontján 100 méter mély kráter, amit a Sagan nevű folyó vizével (ez a szibériai Irtis folyó egyik mellékága) vezettek át egy mesterséges csatornán keresztül.
A kráter feltöltődött – körülbelül százezer köbméter – vízzel, és már meg is született a Csagan-tó.
Hiába föld alatti volt a robbantás, annak radioaktív terméke így is kikerült a robbantási zónából, és még Japán felett is lehetett észlelni. Ez pedig igencsak feldühítette az Egyesült Államokat, szerintük ugyanis a szovjetek ezzel megsértették az 1963. október 5-én az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia által elfogadott és október 10-én életbelépő nemzetközi atomcsendegyezményt, ami megtiltja az atombomba-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt.
A tó vize továbbra is sugárzó, a radioaktivitás mértéke a(z ivóvízben) megengedett érték több mint 100-szorosa, ez azonban anno nem gátolta meg a Gépipari Minisztérium egyik tisztviselőjét abban, hogy az atomkrátertóban úszkáljon:
Ez is érdekelhet:
Ez volt a világ legelső fennmaradt fotója
Az expozíció több mint nyolc óra lehetett.
Továbbra is nő a Mount Everest, és közben még elvándorol a helyéről is
Növésben és mozgásban van a világ legmagasabb hegye.
