Ez pedig igencsak feldühítette az Egyesült Államokat.

A második világháborút követően a két nagyhatalom, vagyis az Egyesült Államok és a Szovjetunió kísérletezni kezdett, hogy mi mindenre tudnák felhasználni a (megmaradt) atomfegyvereiket. A szovjetek egy Nukleáris robbantások a nemzetgazdaságért nevű programot indítottak, aminek keretében több mint 120 ipari nukleáris robbantást hajtottak végre. A projekt elnevezése egyértelműen jelzi, hogy mindennek (nemzet)gazdasági céljai voltak, ami még igaz is, ugyanis földalatti olaj- és gáztárolók létrehozásában, érckitermelésben és geológiai kutatásokban használtak fel.

Ilyen hangja van, amikor felrobban egy atombomba

Úgy tűnik, a filmekben gyakran túleffektezik az atomrobbanás hangját.

Ennek a programnak köszönheti puszta létét egy tó is, azt ugyanis egy föld alatti atomrobbantással hozták létre még a 60-as évek közepén Kazahsztán területén. Egészen pontosan 1965. január 13-án egy több mint száz kilotonnás atombombát robbantottak fel a Szemipalatyinszki kísérleti telepen egy 178 méter mélységű fúrt lyukban – viszonyításképpen: a Hirosimát elpusztító atombomba 15 kilotonnás rombolóerejű volt, míg Nagaszakit 20 kilotonnás érte.

A robbantás következményeképpen keletkezett egy majdnem szabályos kör alakú, 400 méter átmérőjű, legmélyebb pontján 100 méter mély kráter, amit a Sagan nevű folyó vizével (ez a szibériai Irtis folyó egyik mellékága) vezettek át egy mesterséges csatornán keresztül.

A kráter feltöltődött – körülbelül százezer köbméter – vízzel, és már meg is született a Csagan-tó.

Hiába föld alatti volt a robbantás, annak radioaktív terméke így is kikerült a robbantási zónából, és még Japán felett is lehetett észlelni. Ez pedig igencsak feldühítette az Egyesült Államokat, szerintük ugyanis a szovjetek ezzel megsértették az 1963. október 5-én az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia által elfogadott és október 10-én életbelépő nemzetközi atomcsendegyezményt, ami megtiltja az atombomba-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt.

A tó vize továbbra is sugárzó, a radioaktivitás mértéke a(z ivóvízben) megengedett érték több mint 100-szorosa, ez azonban anno nem gátolta meg a Gépipari Minisztérium egyik tisztviselőjét abban, hogy az atomkrátertóban úszkáljon:

(Forrás: Forbes, Népszava)

Ez is érdekelhet:

Ez volt a világ legelső fennmaradt fotója

Az expozíció több mint nyolc óra lehetett.

Továbbra is nő a Mount Everest, és közben még elvándorol a helyéről is

Növésben és mozgásban van a világ legmagasabb hegye.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli
Hirdetés