Az európaiak többsége hasznosnak tartja a tudomány és a technológia támogatását, azonban csak egyharmaduk bízik meg a mesterséges intelligencia (MI) segítségével végzett tudományos kutatások eredményében – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült Eurobarométer-felmérésből.
- Az európaiaknak a tudományt és a technológiát érintő tudásáról közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a tudomány és a technológia általános hatása pozitív az életükre nézve.
- A válaszadók 67 százalék értett egyet azzal, hogy a tudomány és a technológia megkönnyíti, egészségesebbé és kényelmesebbé teszi életüket.
- A megkérdezettek 67 százaléka szerint a megújuló energiának, az információs és kommunikációs technológiának (79 százalék), valamint az oltások kifejlesztését célzó erőfeszítéseknek és a fertőző betegségek elleni küzdelemnek (77 százalék) pozitív hatásai lesznek.
- A megkérdezettek 58 százaléka szeretne többet megtudni a tudományos fejlesztésekről.
- Azonban az időhiány (40 százalék), az érdeklődés hiánya (37 százalék) és az ismeretek hiánya (36 százalék) továbbra is jelentős akadályt jelentenek a tudomány és technológia melletti elkötelezettség tekintetében.
A válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy a tudománynak és a technológiának minden társadalmi csoport igényeit figyelembe kell vennie az új megoldások és termékek kifejlesztésekor.
Hetvenkét százalék azok aránya, akik szerint a kormányoknak kellene felelősséget vállalniuk azért, hogy a támogatott új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek.
Ezzel párhuzamosan az állampolgárok többsége (58 százalék) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tudományos alkalmazások fenyegethetik az emberi jogokat,
és csaknem kétharmaduk (64 százalék) vélte úgy, hogy a tudomány és a technológia segíthet a környezet javításában és az éghajlati változások kezelésében.
Az európaiak 80 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a közfinanszírozott kutatások eredményeit ingyenesen online elérhetővé kellene tenni.
Hatvanhárom százalék volt azok aránya, akik szerint „a tudományos szférán kívüliek bevonása a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe biztosítaná, hogy az elért eredmények megfeleljenek a társadalom szükségleteinek, értékeinek és elvárásainak”.
A mesterséges intelligencia (MI) tudományos kutatásban való felhasználásával kapcsolatban a válaszadók alig több mint harmada (38 százalék) mondta azt, hogy bízik a tudományos kutatásokban és az MI segítségével létrejött felfedezésekben,
míg negyedük (25 százalék) nem bízik az ilyen eredményekben. Az uniós tagállamok állampolgárainak fele (50 százalék) egyetértett azzal, hogy a tudományban használt mesterséges intelligencia olyan felfedezéseket mozdíthat elő, amelyek megoldáshoz vezethetnek a súlyos globális kihívások esetében, például az éghajlatváltozás és a súlyos betegségek, járványok terén.
Ezek is érdekelhetnek:
Empatizálunk a magányos banánokkal, ezért nagyobb eséllyel vesszük meg őket
Egy kutatás szerint empatizálhatunk a magányos banánokkal, így pedig nagyobb eséllyel vásárolhatunk ezekből a déli gyümölcsökből.
Magyar kutatók megfejtették az idegsejtek kommunikációs kódjának egyik titkát
Az idegsejtek kulcsfontosságú kommunikációs eszköze az akciós potenciál, egy rövid elektromos impulzus, amely továbbítja az információt más idegsejtek, mirigyek vagy izmok felé.
Egy magyar kutatásnak hála jobban értjük, hogy miképp változtatja meg a stressz az agyat
A kutatók felfedezték, hogy a PVT aktivitásának szelektív gátlása már egy órás időtartam alatt is megakadályozza a tartós viselkedési változásokat.
(Forrás: MTI)
