„A nők, akik nélkül a jelen férfiai sem ücsöröghetnének az IT-szektor tetején, és akik bizonyítják, hogy az informatika nőknek is való tudomány.”

Azt gondolhatnánk, hogy az informatika nagy alakjai között csak nagy tudású, tekintélyes férfiak vannak, mintha ez a számítástechnika világa nem nőknek való tudomány lenne – pedig biológiailag (meg amúgy más aspektusból sem) semmivel sem alkalmasabbak a férfiak erre a szakmára, mint a nők. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, akad néhány méltánytalanul elfelejtett nő is van az informatika úttörői között.

Ada Lovelace

Charles Babbage angol matematikus és egyben az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével (még az 1820-as években) Torinóban tartott előadást, szavait pedig lelkesen jegyzetelte Luigi Federico Menabrea olasz matematikus és mérnök is. Na, ezeket a jegyzeteket fordította le angolra Ada Lovelace – aki egyébként a híres angol költő, Lord Byron lánya volt –, illetve Babbage javaslatára a fordítást saját gondolatival is ellátta.

Ada Lovelace jegyzeteivel végül világhírű lett, hiszen lényegében leírta a programozás alapjait

Négy koncepciót is kidolgozott:

  • Az első elgondolása, hogy egy általános célú gépet kellene építeni, ami lyukkártyák segítségével programozható.
  • A második elképzelése szerint ezeket a gépeket nemcsak matematikai műveletekre lehetne használni, hanem bármire (például zeneművek komponálására).
  • Harmadik koncepciója maga a programozás elméleti és gyakorlati megvalósítása volt, ehhez például egy kódolási utasítássort is készített.
  • És végül oda is eljutott, hogy feltette a kérdést, vajon képes-e a gép gondolkodni. Ő úgy vélte, hogy nem, mert bár a gép felismeri az összefüggéseket, de soha nem lesz képes semmilyen igazságot előre látni.

Az „ENIAC-lányok”

Az 1946-ban az amerikai hadsereg által kifejlesztett, a világ első, teljesen elektronikus számítógépének (Electronic Numerical Integrator And Computer, ENIAC) programozói, vagyis ahogy akkor őket hívták: adatbevivői között hat nő is volt, név szerint Betty Snyder, Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Ruth Lichterman, Frances Bilas és Jean Jennings – utóbbi kettő látható a fenti képen is. Ők azért kaphatták meg ezt a munkát, mert akkoriban azt gondolták, hogy teljesen egyszerű, képzettséget nem igénylő feladat egy ilyen gép működtetése, hiszen lényegében csak követni kell a leírást, és ennyi. Csakhogy az ENIAC működtetéséhez folyamatosan bonyolult matematikai műveleteket kellett megoldani, amit természetesen sikeresen végre is hajtottak.

Az ENIAC óriási méretű számítógép, 2,5 méter magas, 30,5 méter hosszú és 30 tonnás gép volt, 17 468 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát és 1500 jelfogót építettek bele és körülbelül 5 millió kézi forrasztást tartalmazott. Az összeadást és a kivonást 1/5000 másodperc alatt végezte el, az elterjedt tévhittel ellentétben viszont az ENIAC nemcsak a négy alapműveletre volt képes, hanem háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletek megoldására is, ezért főleg ballisztikai számításokra használták – innen ered a computer elnevezés is, mivel a hadsereg részére röppályatáblázatokat számító matematikusokat nevezték korábban így.

Egyébként a főnökük, Adele Goldstine is nő volt, ő írta az ENIAC programozási kézikönyvét, majd Jean Jenningsszel közösen az első szoftvereket is megalkották.

Grace Hopper

Grace Hopper volt az első nő, aki doktori fokozatot szerzett számítógép-tudományokból, és bár az amerikai haditengerészettől ellentengernagyi rangban szerelt le, inkább az informatikában élte ki a tehetségét.

Ő írta az első olyan fordító programot, ami képes volt a számítógép számára lefordítani a valamilyen programozási nyelvben írt programot. De a számítógépektől független programnyelv ötlete is tőle származik

– nem véletlen, hogy részt vett az egyik első ilyen, a COBOL kidolgozásában.

Hogy a Systemfarmer elnök-vezérigazgatóját, Földesi Lászlót idézzem, többek között ők voltak azok

a nők, akik nélkül a jelen férfiai sem ücsöröghetnének az IT-szektor tetején, és akik bizonyítják, hogy az informatika nőknek is való tudomány”.

(Forrás: Wikipédia, Systemfarmer, Eniac, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában