- A Bécsi Egyetem kutatói valós időben figyelték meg, ahogyan egy baktériumtörzs két különböző környezethez is alkalmazkodik, majd két teljesen más fejlődési vonalat jár be.
A kutatók a Parachlamydia acanthamoebae nevű baktériumtörzs evolúciós stratégiáit figyelték meg, a kísérlet célja pedig az volt, hogy jobban megértsék, milyen környezeti hatások következtében válhatnak bizonyos baktériumok egyre veszélyesebbé.
- A kísérlet során az egyik baktériumcsoportnak egy olyan környezethez kellett alkalmazkodnia, amelyben újabb és újabb gazdasejteket kellett megfertőznie az életben maradáshoz.
- A másik kijelölt baktériumcsoport tagjai viszont komfortosabb környezetben voltak, lényegében meghatározatlan ideig szaporodhattak a kijelölt gazdatesten belül.
Aztán a baktériumok szaporodtak és sokasodtak, boldogan éltek, míg meg nem haltak, 500 generációval később pedig a kutatók megnézték, milyen genetikai változáson estek át a két csoport tagjai. Paul Herrera, az egyetem mikrobiális ökológusa szerint
azoknak a baktériumoknak a fertőzőképessége alig változott, amelyeknek biztosított volt az életben maradása a gazdatesten belül, míg a másik csoport tagjai, amelyek rá voltak kényszerülve arra, hogy egyik gazdasejtből „átmozogjanak” a másikba a túlélés érdekében, fertőzőbbé, veszélyesebbé válnak.
A kutatás végeztével az ugyanabból a baktériumtörzsből származó két kórokozócsoport DNS-e 1161 helyen különbözött, a fertőzőképesebb csoport esetében pedig 2500 új gént figyeltek meg – a bécsi mikrobiológus, Matthias Horn szerint ezek az új gének valószínűleg az adaptációs stratégiájához volt szükségesek.
Ez is érdekelhet:
Kissé szíven üti az embert, amikor megtapasztalja, hogy mennyi fertőző baktérium él a telefonján
Na ezért nem ajánljuk, hogy mondjuk chipset rágcsálj telefonozás közben.
