Három amerikai légitársaság igényei szerint építették, legendás típus lett.
Az ötvenes évek vége felé már javában beköszöntött a jetkorszak, néhány éve süvítettek az ikonikus és pillanatok alatt népszerűvé váló Boeing 707-esek és DC–8-asok, amelyek gyorsan beváltak a hosszú távú, transzatlanti útvonalakon is. A légitársaságok azonban újabb igényekkel jelentkeztek a gyártóknál: kellett nekik egy a 707-esnél kisebb, gazdaságosan üzemeltethető repülőgép, amely nomádabb körülmények között, akár kisebb repülőtereken is képes a fel- és leszállásra, és alkalmas arra, hogy ráhordó járatokat teljesítsen a nagy, központi repülőterekre. A korszak három vezető amerikai légitársasága három különféle igénnyel állt elő.
Hogyan született a Boeing 727-es? Milyen területeken szerzett elsőséget? Milyen veszélyeket hordozott a lenyitható, hátsó lépcső és a hozzá tartozó ajtó? Milyen rejtély fűződik a legendás típushoz? És hogyan repültek hosszú távú útvonalakat az alapvetően regionális feladatokat ellátó géppel a korszak nagy légitársaságai? Ez is kiderül a Légiközlekedési Kulturális Központ videójából.
Ez is érdekelhet:
Hat magyar nő reptetett el egy utasszállító repülőt Görögországba
Hat hölgy a személyzetben, száznyolcvan utas a fedélzeten. Egy izgalmas járat Kefalóniára, folyamatos verseny az idővel. Hogyan lesz a sportdiplomás trükkoperatőrből Boeing-kapitány?
(Nyitókép: a JAT jugoszláv légitársaság Boeing 727-ese a zürichi reptér fölött 1985-ben. Fotó: Eduard Marmet/Wikimedia)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
