Ha a pilóta követte volna az utasításokat, akkor még súlyosabb lehetett volna az NDK történetének legnagyobb hadi repülőgép-katasztrófája. Ötven évvel ezelőtt történt, hogy egy MiG csapódott egy cottbusi panelházba.
Ötven évvel ezelőtt, 1975. január 14-én történt az NDK történetének egyik legsúlyosabb repülőgép-balesete Cottbusban. A városban volt a keletnémet néphadsereg légierőjének támaszpontja, és amikor egy MiG–21 típusú vadászgép egy tesztrepülés során, leszállás közben egy műszaki hiba következtében egy lakóházba csapódott, a pilótán kívül hatan vesztették életüket. A katasztrófa ennél is súlyosabb lehetett volna, ha a pilóta nem tagadja meg az utasításokat.
Balul sült el a teszt
Peter Makowicka őrnagy, a cottbusi első vadászrepülő-ezred pilótája éppen egy hajtóműcsere utáni próbarepülést hajtott végre, amikor műszaki hiba támadt a MiG–21-ese fedélzetén. Nem sokkal délelőtt 10 óra után éppen elkezdte a leszállást, amikor a futómű kiengedésekor egy nem megfelelően rögzített karbantartófedél levált, ez pedig a hajtómű légáramlásának zavarát, majd annak teljes leállását okozta.
Makowicka többször is megpróbálta újraindítani a hajtóművet, sikertelenül, ezért jelentette a problémát az irányítótoronynak, amely katapultálásra szólította fel.
A pilóta azonban úgy döntött, hogy megtagadja a parancsot, és megpróbálja a hajtómű nélküli gépet a sűrűn lakott terület fölött elvezetni,
elkerülve ezzel egy nagyobb katasztrófát. Sikerült is átrepülnie a cottbusi textilgyár, valamint egy óvoda és egy iskola felett.
Mégsem sikerült teljesen elkerülnie a lakott területet, ezért egy ötszintes panelháznak ütközött. A gép a második és harmadik szint között csapódott be, és mivel az üzemanyagtartálya csaknem tele volt, a 800 liter kerozin gyorsan terjedő, nagy hőmérsékletű tüzet okozott. A baleset helyszínére elsőként a textilgyár mentőszolgálata, majd a vöröskereszt érkezett, akik megkezdték a sérültek ellátását.
Megpróbálták eltitkolni
Hamarosan megérkezett a városi és a légitámaszpont tűzoltósága is, a nagy hőmérséklet mellett azonban a repülőgép speciális anyagai, a magnézium és az alumínium olvadása is nehezítette számukra az oltási munkát. A tűzoltók először habbal próbáltak oltani, ami ugyan hatékonyan elfojtotta a kerozin égését, de a nagy hőmérséklet miatt a tűz újra és újra fellángolt. A mentési munkálatok és a tűzoltás ezért órákon keresztül tartott.
Akkor még nem tudták, hogy a gép nem szállított lőszert, ezért a tűzoltók nagy robbanásveszélytől tartottak, és a szomszédos lépcsőházakat is kiürítették, ami során 18 lakás ajtaját fel kellett törni. A balesetben a 33 éves pilóta mellett hat nő vesztette életét, akik a közeli textilgyár dolgozóiként a panelházban laktak.
Makowicka önfeláldozó döntése számos ember életét mentette meg, hiszen azért nem történt nagyobb katasztrófa, mert megtagadta a katapultálást.
Csak a textilgyárban több százan dolgoztak az eset idején, és a pilóta katapultálása esetén a repülőgép irányítás nélkül, nagyobb tempóval valószínűleg oda csapódott volna be.
Az NDK-ban akkoriban megpróbáltak minden hasonló esetet eltitkolni, ezért az állami hírügynökség csak egy rövid közleményt adott ki a balesetről,
az épület homlokzatát pedig rekordidő, két nap alatt teljesen helyreállították. Szinte alig lehetett észrevenni a javítást, mostanra pedig teljesen el is tűnt a nyoma, a homlokzatot ugyanis felújították, csak egy tábla emlékeztet az ötven évvel ezelőtt történt repülőgép-katasztrófára. A felújítás előtt készült képeken még látható a javítás:
Makowicka „a népért és a hazáért végzett szolgálatokért” posztumusz kitüntetést kapott, valószínűleg az NDK egyetlen pilótájaként, akit parancs megtagadása következtében tüntettek ki, míg a technikust, aki rosszul rögzítette a szerelőfedelet, öt év börtönbüntetésre ítélték. 1985-ben még egy MiG-21 zuhant le Cottbusban, szintén műszaki hiba miatt, annak pilótája katapultált, és a gép egy diákkollégiumra zuhant, ami szerencsére a hétvégén üres volt.
Ez is érdekelhet:
Zuglói Malév-katasztrófa: Amerikától elkobzott géppel csajozó pilóták okozták 30 ember halálát
Sorozatos szabályszegések vezettek a Malév első balesetéhez.
Eltitkolták, hogy nem Malév-pilóták vezették a Malév 1977-ben lezuhant repülőgépét
A kapitány csak okosba’ kapott repülési engedélyt, a katasztrófához viszont műszaki hiba is hozzájárulhatott. A Bukaresttől negyven kilométerre történt balesetben 29 ember halt meg.
El kellett titkolni, hogy a szovjet géptípus konstrukciós hibája miatt zuhanhatott le a Malév Il–18-asa Párizsnál
A 355-ös járat 1962-es katasztrófájában huszonegy ember halt meg, hivatalos magyarázat ma sincs.
