A Csendes-óceán mélyén bukkant rá Avi Loeb világhírű harvardi fizikus és kutatócsapata.

Június 14-én útnak indult, és már javában folyik az a tudományos expedíció, amely igyekszik felkutatni azt a csillagközi térből, azaz a Naprendszerünkön túlról érkezett objektumot (IM1), ami a 2014-ben Pápua Új-Guinea partjai közelében, a Manus-szigetnél a Csendes-óceánba hullott és amiről az expedíció vezetője, a világhírű harvardi fizikus, Avi Loeb azt feltételezi, hogy akár mesterséges tárgy (egy idegen civilizáció szondája) is lehet.

Földön kívüli tárgy darabjai lehetnek a Csendes-óceán fenekén, expedíciót indítanak hozzá

Az már biztos, hogy a Naprendszeren kívülről érkezhetett az objektum.

A feltételezések szerint az ominózus objektum acél keménységű volt, ezért a kutatócsapat egy mélytengeri, mágnesekkel, kamerákkal és reflektorokkal felszerelt eszközzel igyekeznek a darabjait begyűjteni (egy 10 kilométerszer 10 kilométeres területen). És az is lehet, hogy már találtak is valamit, legalábbis Loeb a Motherboardnak elmondta, hogy nemrég az expedíció eddigi legnagyobb áttörését érték el azzal, hogy a tengerfenékről vulkáni hamuban elrejtett mikroszkopikus mágneses gömböket fedeztek fel – ilyeneket:

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

A gömbök eredete egyelőre nem ismert, de az egyik ilyen apró objektum összetételének első elemzése kimutatta, hogy nagyrészt vasból áll, nyomokban magnéziumot és titánt is tartalmaz, nikkelt azonban nem. Loeb szerint

„ez a kombináció eltér az ember alkotta ötvözetektől, az ismert aszteroidáktól és az ismert asztrofizikai forrásoktól”

A csapat acélszilánkokat és egy furcsa mangán-platina drótot is talált, de a szakértők szerint azok eredetének meghatározásához több időre és kutatásra lesz szükség – bár az expedíciós hajó, a Silver Star rendelkezik az előzetes mintaelemzéshez szükséges műszerekkel, sokkal pontosabb és kifinomultabb laboratóriumi berendezésekkel kellene megvizsgálni a talált dolgokat, hogy pontosabb információt lehessen róluk kapni.

Függetlenül a végső tudományos eredményektől, a csillagközi kincsvadászat nagy nyilvánosságot kapott: a Galileo Project* folyamatosan frissíti az expedícióról szóló híreket, amik a New York-i Times Square egyik hatalmas kivetítőjén is megjelennek, és még egy filmes stáb is forgat (egy dokumentumfilmhez) a Silver Star fedélzetén.

*Avi Loeb 2021 nyarán számolt be az úgynevezett Galileo Projekt indulásáról, amely többek között az azonosítatlan repülő tárgyak felderítésével foglalkozik. A fizikus szerint, mivel kiderült, hogy nagy számban fordulnak elő Föld-szerű bolygók a galaxisban, „többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak lehetőségét, hogy már előttünk léteztek technológiailag fejlett civilizációk”.

A projektben a Princetoni Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), az angliai Cambridge-i Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói is részt vesznek.

A Galileo Projekt céljai közé tartozik azoknak az objektumoknak a vizsgálata is, amelyek a csillagközi térből látogatnak el a Naprendszerünkbe.

(Forrás: Vice, Avi Loeb, fotó: Avi Loeb)

Ez is érdekelhet:

8 226 000 km/órás sebességgel száguld át egy csillag a Tejútrendszeren

Ezzel a sebességgel Budapestről alig több mint egy másodperc alatt jutnánk el Reykjavíkba és három másodperc alatt New Yorkba.

Megváltozott a Föld dőlése, annyi vizet szivattyúztunk ki bolygónk belsejéből

Tizenhét év alatt 2150 gigatonnányi vízről van szó, ami még az éghajlatváltozáshoz is hozzájárulhat.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ezt „látja” az űrhajó, az ISS, illetve a földi irányítóközpont, amikor egy űrhajó bedokkol az ISS-hez

Megfigyelték, ahogy két állat egyetlen élőlénnyé olvad össze

Papírlapként gyűrögeti az ezerkettes Ladát ez a 32 colos mélynyomó

További cikkeink a témában