• A Facebook hamarosan lejjebb sorolja a felhasználók hírfolyamában az ismerőseik által lájkolt és kommentált bejegyzéseket.

• Ezzel a lájkolást gyakorlatilag egy szimpátiaszavazássá minősítik vissza.

• Ők azt állítják, hogy a felhasználói élmény javítása miatt.

• De valójában ennél sokkal prózaibb ok áll a háttérben.

PR-os alapszabály, hogy nincs olyan, hogy egy változás valakinek az ellenében történik. A változások mindig csak valakinek az érdekében történhetnek, mondjuk a nyugdíjasok érdekében, vagy a keményen dolgozó kisemberek érdekében, vagy ha más nincs, akkor jöhet a jolly joker: a gyerekek érdekében. Az emberek imádják, ha valami a gyerekek érdekében történik.

Most éppen a Facebook-felhasználók érdekében történnek változások, amikor a Facebook hamarosan lejjebb sorolja (vagy teljesen kiszűri) a hírfolyamból az ismerősök által lájkolt és kommentált bejegyzéseket, mert szerintük az ismerősöket úgyis jobban érdekli, hogy Zsuzsi túrós batyut reggelizett a Cserpes tejivóban, mint a Zsuzsi által érdekesnek tartott cikk, amit naivan egy lájkkal szándékozott az ismerősei figyelmébe ajánlani.

De egyáltalán miért van szükség a tartalom szűrésére?

Ősrégi vita ez, amiben mindenkinek kicsit igaza van, és senkinek sincs igaza: az egyik oldalon jellemzően a "ha követek egy oldalt, akkor látni akarom az összes bejegyzését" vélemény áll (ami az oldalak mellett természetesen vonatkozik az ismerősökre is), ezzel szemben meg a puszta matek, ami szerint

a Facebooknak szűrnie kell valahogy a posztokat, ha nem akarja, hogy az emberek hírfolyama egy teljesen áttekinthetetlen hírtengerré változzon.

Számoljunk csak utána: átlag felhasználó követ mondjuk ötven oldalt, amelyek átlagosan tíz posztot raknak ki naponta a Facebookra. Emellett van háromszáz ismerőse, akik naponta generálnak több tucat státuszfrissítést, fotókat, belájkolnak fejenként egy-két cikket, oldalt, sorozatot stb., meg persze kommentelnek, megosztanak. Ha ez mind megjelenne átlag felhasználó hírfolyamában, akkor átlag felhasználó hírfolyama egy áttekinthetetlen masszává korcsosulna a naponta odazúduló több ezer (többnyire teljesen érdektelen) poszttól, ami kétség kívül nem használ a felhasználói élménynek.

A Facebook ennek kiküszöbölésére egy évek óta csiszolgatott algoritmust használ, ami számtalan különböző tényező alapján számolja ki, hogy mi az, ami átlag felhasználót tényleg érdekli, és mi az, amit nyugodtan lejjebb sorolhat, vagy akár ki is hagyhat a hírfolyamból. A Facebook pedig most kategorikusan úgy döntött, hogy

a felhasználókat nem érdekli, hogy az ismerőseik mit lájkoltak vagy milyen bejegyzésekhez szóltak hozzá.

Ezzel csak az a probléma, hogy a közösségi oldalakon mindenki egyszerre tatalomfogyasztó és tartalom előállító, és ami a tartalomfogyasztó szempontjából a felhasználói élmény javítása, az a tartalom előállító szempontjából éppen ennek ellentéte. Az például egész biztosan nem javítja a felhasználói élményemet, ha úgy lájkolok be egy cikket, hogy közben tudom, hogy az úgysem fog eljutni az ismerőseimhez. Mintha olvasás közben felnéznék, és azt mondanám magam elé, a tök üres szobába: "na, ez egy jó könyv!"

Ezt persze a Facebook is jól tudja, a napnál is világosabb, hogy az intézkedésnek semmi köze nincs a felhasználói élmény javításához.

A pénzhez van köze.

A cél nagyjából ugyanaz, mint az elmúlt években mindig: megregulázni a virális tartalmakat, amelyeknek van pofájuk úgy szétterjedni a Facebookon, hogy abból Zuckerbergnek egy fillér haszna sincsen.

Zuckerberget nyilván nem az zavarja, hogy egyes Player-posztok, ha éppen jó irányból fúj a szél és a tehén hármat pislantott reggel, képesek elérni néhány százezer felhasználót, sokkal inkább zavarja őt mondjuk az Upworthy vagy a Buzzfeed, amely oldalak cikkei milliókat érnek el nap mint nap anélkül, hogy egy fillért költenének a Facebookon. A Facebook úgy gondolkodik, hogy ha az újságok bevételhez jutnak az általuk biztosított forgalomból, akkor ebből nekik is kell, hogy csurranjon-cseppenjen valami,

és ebben igazuk is van.

Az a nem mindegy, hogy mennyi, és minden jel arra utal, hogy a Facebook kezd egy kicsit túl mohó lenni. Értjük, hogy a negyedéves jelentésben szarul néz ki, ha a cég nem növekedett legalább 20%-kal, a Facebook meg kvázi monopolhelyzetben van, így azt csinál, amit akar, de nem feltétlenül jó ötlet olyan helyzetet előidézni, ahol a kuncsaft csak kényszerből jár hozzád, és közben alig várja, hogy megnyíljon a szomszédban az ellenpékség, és akkor végre leléphet.

De hogyan fogja megszüntetni a virális tartalmakat ez a módosítás?

A virális tartalom megszületése több lépcsős folyamat: először jön a Facebook által adott organikus elérés, ami a követőknek nagyjából az 5-6%-a, ők azok, akikhez egy Facebookra kitett poszt biztosan eljut. Ahhoz, hogy a követőid közül ennél is többhöz jusson el, elsősorban az kell, hogy az elérés és a rákattintások aránya jó magas legyen, legalább 13-14%. Erről a két számról van szó:

Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, hiszen a Facebook az elérésbe beleszámol mindenkit, akinek a hírfolyamán megjelent az adott poszt, akkor is, ha az illető mondjuk le sem görgetett a hírfolyamban a posztig, vagy átsuhant felette anélkül, hogy észrevette volna.

Ha a posztnak sikerült elég embert elérnie, és a felhasználóknak tetszik is a tartalom, akkor elkezdenek jönni a lájkok és megosztások, amelyeken keresztül a poszt már nem csak az oldal követőihez tud eljutni, hanem az ismerőseikhez is, majd azok ismerőseihez, és így tovább.

Ha elég sokan lájkolják és osztják meg a posztot, akkor a poszt önálló életre kel, és ideális esetben úgy terjed szét a Facebookon, mint pestis a háború után.

A viralitás legjobb motorja a megosztások, amiket a Facebook eddig is többre értékelt, mit a szimpla kis lájkokat, de azért ha megnézzük a Buzzfeed vagy az Upworthy utóbbi napokban legnépszerűbb posztjait, akkor láthatjuk, hogy a lájkok száma 8-15-ször több, mint a megosztásoké.

Na ez az, ami mostantól egyáltalán nem fog segíteni a posztok terjedésében. A lájk gyakorlatilag visszaminősül egy szimpátiaszavazássá, amiből Zsuzsi majd látni fogja, hogy az emberek mennyire szeretik, hogy ő túrós batyut reggelizett a Cserpesben, az oldalak szempontjából pedig nagyjából semmi értelme nem lesz, azon kívül, hogy lépre csalja a gyanútlan felhasználót, aki gyakorlatilag egy funkció nélküli gombot nyomogathat. Olyat, mint ez itt.

Vagy ha úgy tetszik, visszaminősítik azzá, aminek sokan mindig is gondolták: értelmetlen hülyeségnek.

Természetesen van rá esély, hogy a felhasználók egy idő után megszokják, hogy ha valamit el akarnak juttatni az ismerősökhöz, akkor lájkolás helyett meg kell osztani, de erről azért nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy nem egyik napról a másikra fog megtörténni, addig pedig az újságoknak nincs más választása, mint hogy fizetnek a Facebooknak az elérésért.

Vagy csatlakozhatnak az ezzel a módosítással véletlenül szinte éppen egy időben bejelentett Instant Articleshöz, amivel a cikkeik közvetlenül a Facebookon jelennek meg, cserébe viszont 100%-ban megtarthatják az ezekből a cikkekből származó reklámbevételeket, és valószínűleg több elérést is kapnak a Facebooktól. Legalább is egy darabig. Mondjuk addig, amíg a Facebooknak eszébe nem jut, hogy ezeket a bevételeket a felhasználók (vagy a gyerekek, nyugdíjasok, kisemberek) érdekében inkább megtartja magának, az újságok pedig nem fognak tudni tenni ez ellen semmit.