Ami a Cassini a Szaturnusznak, az a Juno a Jupiternek – szólhatna a mondás. Előbbi űrszonda közel 20 évnyi kitartó munka után bevégezte küldetését a Szaturnusz körül, közben meg a hét éve útnak indított Juno lelkesen vizsgálja poláris pályáról a Jupiter mágneses terét, a bolygó magját, valamint légkörét.
A Juno 2016. július 4-én állt sikeresen pályára a Jupiter körül, a főként napenergiával működő űrszondát a floridai Cape Canaveralból indították útra, többek között azért hogy vizsgálja a Jupiter mágneses mezejét. A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. És természetesen, ha már arra jár, az űrszonda időközönként egy kis képanyaggal is meglep minket. Legutóbb például épp azt mutatta meg, hogyan fest a déli-sark a Jupiteren:
A fotókat a Juno egyébként február 7-én lőtte mintegy negyven perc leforgása alatt, eközben pedig olyan 150-200 ezer kilométeres távolságban lehetett a gázbolygó felhőitől.
Ez is érdekelhet:
Így táncolnak egymás körül a Mars holdjai
Bizony, a Marsnak is vannak holdjai. Bár inkább tűnnek „megszelídített” aszteroidáknak.
(via)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
