Hirosima, Nagaszaki és Csernobil neve egyaránt összeforrt a nukleáris katasztrófákkal, mégis teljesen más jövő várta őket.
Amikor 1945 augusztusában az Egyesült Államok ledobta az atombombákat Hirosimára és Nagaszakira, a pusztítás azonnali és felfoghatatlan méretű volt. Százezrek vesztették életüket a villanás pillanatában, a túlélőket és a későbbi generációkat pedig súlyos betegségek, valamint fejlődési rendellenességek sújtották. Ezzel szemben az 1986-os csernobili tragédiát egy rosszul végződött üzemi teszt és a reaktor fizikai-kémiai robbanása idézte elő, ami közvetlenül ugyan jóval kevesebb azonnali áldozatot követelt, ám a hosszú távú hatásai teljesen megbénították és lakhatatlanná tették a régiót. Elsőre talán nehéz megérteni, hogyan válhatott a két japán helyszín mára lüktető, több százezres vagy akár milliós lakosságú metropolisszá, miközben Csernobil környéke negyven évvel a baleset után is tiltott zóna.
Erős kontraszt: Csernobil környéke, egészen pontosan Pripjaty, Hirosima és Nagaszaki – a nagyobb felbontásért kattints a képekre!
Gyors villanás a magasban vagy napokig tartó pokol a földön?
A titok nyitja nem a sugárzás puszta mértékében, hanem az események magasságában és a felhasznált technológiában, vagyis a katasztrófák alapvetően eltérő természetében rejlik. A Japánra mérthez hasonló csapásoknál a fegyvereket szándékosan több száz méterrel a földfelszín felett hozták működésbe a maximális rombolóerő elérése érdekében. Emiatt a keletkező radioaktív felhő a magasban gyorsan eloszlott, a veszélyes anyagok jelentős része nem rakódott le, így alig maradt talajmenti szennyeződés. A sugárzás szintje a robbanások után gyorsan csökkent, ami lehetővé tette, hogy a városok viszonylag hamar újjáépülhessenek és új életre keljenek.
Ezt látnád, ha egy atombomba-robbanás közelében állnál
Mindez nem tűnik túl szépnek.
Néhány kiló hasadóanyag vs. 180 tonna izzó üzemanyag
Csernobilban ezzel szemben egy egészen más, sokkal makacsabb forgatókönyv zajlott le, mivel a katasztrófa a földfelszínen történt. Nem egyetlen, gyorsan lecsengő robbanásról volt szó, hanem egy napokig elhúzódó folyamatról, amely során a felrobbanó reaktorból négyszázszor több radioaktív anyag és törmelék szóródott szét a környezetben, mint a hirosimai bombázáskor. A felhasznált anyagok mennyisége is teljesen más nagyságrend. Míg a hadviselésben bevetett atomfegyverekbe mindössze néhány kiló vagy néhány tíz kiló hasadóanyagot pakoltak (a Hirosimára dobott Little Boy 64 kiló dúsított uránnal pusztított, míg a Nagaszakit letaroló Fat Manhez mindössze 6,2 kiló plutónium is elég volt), hogy az egyetlen hatalmas villanással végezze el a munkát, addig az ukrán atomreaktorban elképesztő mennyiségű, mintegy 180 tonna nukleáris üzemanyag izzott.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a reaktormagban felhalmozódott radioaktív melléktermékek és izotópok is akadálytalanul kiszabadultak. A baleset után a reaktorban lévő grafit napokig égett, a felszálló füsttel együtt pedig folyamatosan, hatalmas mennyiségben pumpálta a légkörbe a veszélyes részecskéket. Ezek a radioaktív melléktermékek rendkívül hosszú ideig aktívak, és veszélyesek maradnak az emberi szervezetre, így a térség jelentős része ma is fokozott sugárterhelés alatt áll.
A döntő különbséget tehát nem az jelentette, hogy fegyver vagy békés célú energiaforrás hibásodott meg, hanem az, hogy mekkora tömegű hasadóanyag reagált, és az milyen formában, illetve hol szabadult fel. Ez az óriási mennyiségű, makacsul megmaradó radioaktív hulladék az oka annak, hogy míg a japán városok újjászülettek, Csernobilban évtizedekre megállt az idő.
(Forrás: IFL Science, fotó: Getty Images, Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Miért felfedezetlen a Föld tengerfenekének 99,999%-a?
Kis túlzással többet tudunk a Holdról, mint a saját bolygónkról. De miért?
Tudtad, hogy a Naprendszer legpokolibb bolygóján tovább tart egyetlen nap, mint egy teljes év?
Perzselő, mozdulatlannak tűnő, és teljesen más időrend szerint működő bolygó a Naprendszerben.
Ez a gigászi építmény szó szerint belassította a Föld forgását, és a bolygó tengelyét is elmozdította
Azt hitted, az ember kicsi a Földhöz?
