Néhány hónap múlva a Solar Probe Plus űrszonda nekivág a világűrnek, mégpedig azzal a nemes céllal, hogy a Napot tanulmányozza. De nem valami piti módon fogja távolból fürkészni, méregetni és fotózni központi csillagunkat, hanem egyenesen a dolgok közepébe vág, és elindul a Napba. Horatius kicsit mást értett anno a im medias res alatt, de azért egye fene, erre is rábólintunk.
És igen, bármennyire is hihetetlennek tűnik, ez fog történni, ha minden a terv szerint halad, de így is joggal ráncolhatod össze szemöldököd, ugyanis a küldetés nemcsak történelminek, hanem neccesnek is ígérkezik, ugyanakkor mégsem olyan lehetetlen, mint az elsőre tűnik.
Kezdjük azzal, hogy a Nap látható fényének a nagy része a fotoszférából érkezik (ez lényegében a csillagfelszín), itt a hőmérséklet még barátságosnak mondható, szerény 5-6 ezer Kelvin körül mozog. A Napot körülvevő korona (egy „plazmaaura”) viszont furcsamód ezerszer olyan forró, mint a sokkal beljebb lévő csillagfelszín – ennek a pontos okát a tudósok a mai napig nem tudják –, ugyanis az átlagos hőmérséklet 1 és 2 millió Kelvin között van, de akár a 20 millió K-t is elérheti.
Őrült küldetés ≠ lehetetlen küldetés
Mielőtt még feltennéd magadnak a kérdést, hogy mégis hogyan fordulhat meg egyáltalán bárki fejében az, hogy ilyen körülmények közé kézzel fogható struktúrát küldjön, leszögeznénk: a Solar Probe Plus űrszonda a Nap atmoszférájának a legkülső részébe, a helioszférába indulna, és ott még reális esélye lehetne a „túlélésre”, ugyanis mindössze 1600-1700 Kelvin uralkodik, no meg apróságok.
Na és akkor jöjjön a jó hír, ami már akár téged is közvetlenül érinthet:
amennyiben szeretnéd, a neved rajta lehet egy memóriakártyán, amely hasznos teher lesz a szondán, és olyan sebességgel fog száguldani Napunk felé, amely eddig elképzelhetetlennek tűnt mind a kereszt-, mind a vezetékneved számára. Így lényegében a neved halhatatlan magasságokba emelkedne.
Persze a memoárod is megírhatod egy nap, s ha jól nyomtad, néhány lexikonban is jegyezni fogják a neved, de azért ez mégis csak más! S ehhez nem is kell mást tenned, minthogy felmenj a NASA weboldalára, majd kitöltsd az adataidat. S kész.
Tudományos kíváncsiság, és azok a fránya napkitörések
És hogy mégis miért kell a fénylő pokolba küldeni szegény űrszondát? Először is a zsigeri tudományos – illetve tudós – kíváncsiság, másrészt pedig a naptevékenységek tanulmányozása miatt, utóbbiak következtében ugyanis már nem egyszer keletkezett intenzív mágneses vihar a Földön. De Justin C. Kasper, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium vezető kutatója pontosabban kifejtette:
„Amellett, hogy szeretnénk alapvető tudományos kérdésekre is választ kapni, a küldetésünk célja az, hogy pontosabban megértsük, milyen befolyással van az űridőjárás a modern kommunikációs rendszerünkre, a légi közlekedésre, illetve az energiahálózatunkra. A Solar Probe Plus segíthet megjósolni és kezelni ezeket a hatásokat, amelyek olykor veszélyt jelenthetnek a társadalmunkra.”
Seamus Tuohy, a Draper egyik igazgatója – ez a cég fejleszti az érzékelőket és a berendezést a járműhöz – kiemelte, hogy egy ilyen küldetés során nagyon fontos, hogy az űrszonda szerkezete, valamint műszerei is ellenálljanak a szélsőséges sugárzásnak, a nagy sebességű utazásnak, valamint a hatalmas hőmérsékletnek. Így aztán a cuccot – és nevünket! – egy 2,7 méteres átmérőjű, szénszálas kompozit anyagból készült különleges pajzs védené meg a hatalmas hőmérséklettől és sugárzástól, továbbá a járműt olyan csövekkel is felszerelik, amelyek a pajzson átjutó hőt az űrbe továbbítják, hogy az ne melegítse az érzékeny műszereket. Legalábbis egy darabig, mert a helioszférábából már nem nagyon lesz visszaút.
Az űrszonda missziója 7 évig tartana: ezalatt mérné a sebességet, az erőt, a rengeteg ionizált részecskét és elektront pedig egy Faraday-pohárba „gyűjtenék”, és a tervek szerint választ kapnának arra a régi kérdésre is, hogy miért forróbb ezerszer a napkorona a csillagfelszínnél, valamint hogy a Nap közelében miért nem lehet érzékelni a napszél keletkezését, amely a bolygók között már hatalmas sebességgel áramlik.
Közben egy másik pokoli kaland is terítéken van:
(via)